Nyitókép: Dragon Claws/Getty Images

A walesi, aki a 20-as tábla miatt épp hogy fel tud hajtani a dombra

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2023. december 17. 16:42
20 mérföld, azaz körülbelül 30 kilométer óránként – ez az új sebességhatár Wales legtöbb útján. A brit országrész autonóm kormányzatának döntése nem csak haragot szült. Sok autós és sofőr szerint ilyen döcögő tempóban az autók és a teherkocsik épphogy felszenvedik magukat a dombokra.

A walesiek és az angolok kutya-macska barátságát dolgozta fel annak idején egy bájos, „feelgood film”, Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le. Ebben Hugh Grant szerelemre lobbant a táj, no és egy csinos helyi lány láttán.

A hercegség lakóit azonban manapság korántsem töltik el meleg érzések, amikor meghallják a „domb” szót. Az Arany János által megénekelt büszke bárdok földjét vezető helyi autonóm kormányzat ugyanis a pandémia éveiben a polkorrektség egyik élharcosává vált, sajátosan értelmezve a közlekedés kérdését.

Szeptemberben „a környezetvédelem és a biztonságos közlekedés jegyében” 30-ról 20 mérföld per órára csökkentette a nemzeti sebességhatárt (a nemzeti limit Nagy-Britannia többi részén 30 mérföldes maradt).

Az új limit körülbelül 32 km/órának felel meg, és az autópályákban szegény Wales útjainak döntő részére érvényes. Az érvelés része, hogy „csökkentsék a balesetek számát és hogy az emberek többet menjenek gyalog vagy kerékpárral”.

Kérdés, hogy a dimbes-dombos régió országútjain tényleg sétálni vagy kerékpározni akarnak-e az emberek. Úgy tűnik, nem, mert nem szálltak ki a kocsikból, viszont dühösek, mert tehergépjárműveikkel és autóikkal nehezen tudnak felhajtani a dombokra.

Egy humoros twitterező pedig felvetette: Chris Rea Driving home for Christmas (Úton hazafelé karácsonyra) át kéne nevezni Driving home for Easterre (Úton hazafelé húsvétra).

Rhondda húzás

Az egyik ilyen terület a magyarul nem annyira attraktívan hangzó, pedig festői szépségű Rhondda-völgy, ahol másfél kilométer hosszan kígyózik Wales egyik legmeredekebb útja.

A buzgó hatóságok már a Penrhys Roadra telepítették a sebességmérő kamerákat, amelyek biztosítják, hogy a limitet megszegő sofőrök kemény büntetésben részesüljenek és kapjanak három büntetőpontot a jogosítványukra.

„Ez így túl lassú, alacsonyabb fokozatban kell hajtani és ez több kipufogógázt okoz. Pedig ez ellen kéne fellépnünk” – dohogta Darrel Ingram helyi lakos a Telegraph című konzervatív lapnak, amelynek londoni szerkesztősége nem épp nagy barátja a mostani Llywodraeth Cymru-nek, azaz a walesi kormánynak.

Cardiff, a walesi főváros közelében az egyik körforgalomban is kitették a 20-as táblákat. Ezeket önjelölt igazságosztók festékkel fújtak le – hasonlóan ahhoz, ahogy Londonban rongálják meg az alacsony emissziós zóna rendszámfelismerő kameráit.

Phill Bullen, egy cardiffi patikus azt mondta: a sebességkorlátozás miatt késve tudják kiszállítani a gyógyszert az ágyhoz kötött betegeknek.

„Egy órát késnek a gyártók szállítmányai. Most már a 9 órára beígért gyógyszert 11 körül tudjuk csak kivinni a betegnek. Korábban napi 30 kiszállítást végeztünk, most a szám leesett. Előfordulhat, hogy az ügyfélnek egy napig nem lesz gyógyszere” – mondta, és hozzátette, jobb lett volna, ha a kormányzat a 20 mérföldes limit népszerűsítésére költött pénzt az egészségügyre fordította volna, vagy arra, hogy megtanítsa a biztonságos úthasználatra a gyalogosokat.

Egyes helyi lakosok közben elmondták: „nagyobb biztonságban” érzik magukat, amikor átmennek az úton. Mások szerint viszont a lassabb járművek dugókat okoznak és „a buszok is késnek és lassan haladnak”. A szabály visszavonását követelő petíciót cikkünk publikálásáig 466 ezren írták alá.

Besokallnak a birkák gazdái is

A birka az a haszonállat, amely elválaszthatatlanul összefonódott a walesi tájjal (az angolok szeretik is a jószágaik miatt kifigurázni a walesieket). Annette Jones vidéki lakos, egyben pásztor és joghallgató elmondta: olyan ritka, pedigrés állatai vannak, amelyekkel különböző bemutatókra és vásárokra kell ellátogatnia – azért is, hogy fajtiszta kosokkal fedeztesse őket és így megőrizze a vérvonalat.

„Az állatvédelmi szabályok szerint a távoli utazásokhoz speciális engedély kell, ami csak 8 óráig érvényes. Az is szabály, hogy időnként meg kell állni velük pihenőre. Lassabban hajtva értelemszerűen nem jutunk messzire – mesélte. – Totálisan felháborít, ahogy az embereket kezeli (a kormányzat). Az autó nem luxus, hanem létfontosságú eszköz.”

Emissziós díj – országúton is?

Londonban ellenállást váltott ki a főpolgármester alacsony emissziós zónája, amibe behajtva napidíjat kell fizetni a régebbi, dízelüzemű kocsiknak. A walesi kormány most azon gondolkodik, hogy a hercegség országútjain is létrehoz alacsony kibocsátású zónákat és pénzt szed be azoktól, akiknek a kocsijuk nem felel meg a feltételeknek. Erről márciusban már benyújtottak egy törvényjavaslatot.

A Londont Cardiffal összekötő M4-es autópálya egyik walesi szakaszán már így is 50 mérföldes (80 km/órás) a limit, és itt képzelik el az egyik fizetős szakaszt, ha az úton „nem sikerül lecsökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást”.

A walesi ellenzék megjegyezte: az országrészben amúgy is alacsonyabbak a fizetések, az embereket ott is sújtja a megélhetési válság,

„egyszerűen elfogadhatatlan, hogy további díjakat varrnak a nyakukba”.

A walesi kormányzat érvelése az, hogy fizetős utakat egyelőre nem akarnak bevezetni, az alacsonyabb sebességlimit pedig „átlagban csak egy perccel hosszabbítja meg az utazásokat”.