Hiába választották újra Recep Tayyip Erdogan török elnököt – legalábbis, ha a török valutára gyakorolt stabilizáló hatásában reménykedtek. A május 28-i voksolást követően a líra tovább gyengült a dollárhoz képest és elérte a 23,3- as értéket.
De hogyan jutott el idáig a líra? – teszi fel a kérdést elemzésében az al-Dzsazíra.
2013-tól a líra-dollár árfolyam lassú hanyatlásnak indult. Abban az évben Törökország „politikai viharokba” is keveredett, például a Gezi park-beli tüntetésekkel majd az az év júliusában kirobbant puccskísérlettel.
Az isztambuli Topkapi Egyetem rektora szerint a diplomáciai hibák vagy a belpolitika automatikusan tükröződött a tőzsdei és kamatreakciókban.
A „történelmi csúcsnak” nevezett időszakban a líra leértékelődése 2021-ben felgyorsult, amikor túllépte az egy számjegyű mutatót.
Az al-Dzsazíra szakértői arról beszéltek, hogy a líra folyamatos leértékelődése a választások előtti visszafojtott infláció megjósolható következménye volt, ami abból fakadt, hogy a jegybank stabilizálta az árfolyamokat azáltal, hogy a líráért cserébe eladta devizatartalékait.
Az egyik megszólaltatott szakértő szerint a kormány és az iparág szakértői a 2023-as költségvetési számításaikat a líra további csökkenésére vonatkozó várakozások alapján készítették el.
„Az iparág felkészült egy 25 lírás dollár árfolyamra. Valójában még a 25 és 28 líra közötti dollárárfolyamot sem tekintik anomáliának” – mondta.
A líra soha nem fogja visszakapni 2014 előtti értékét. „Senkinek ne számítson erre, [mert] most már kialakult a piac. Ami fog történni, az az, hogy egy ponton az árak emelkedése és a [líra] rendkívüli értéktelensége megszűnik” – mondta.
A szakértők szerint ez csak a kamatemelésekkel valósítható meg.
Emre Alkin közgazdász hozzátette, hogy a líra egy késleltetett infláció után kezdi „elérni valódi értékét”.
2021 végétől Erdogan és kormánya „unortodox” politikát fogadott el a kamatlábak csökkentésére, hogy elősegítse a gazdasági növekedést és növelje a termelést. Ez a politika szöges ellentétben áll az ortodox megközelítéssel, amely a kamatok emelésére vagy a termelés növelésére irányul.
Okcu szerint Erdogan politikája kísérlet volt a kapitalizmussal szemben alternatív gazdasági rendszer létrehozására – mondta az Al Dzsazírának.
Ez a politika azonban a Covid utáni hatásokkal együtt növekvő inflációt eredményezett, amely tavaly októberben új, 24 éves csúcsot, 85,5 százalékot ért el. Míg azonban az irányadó kamatlábakat 8,5 százalékra csökkentették, a török kormány gazdasági növekedési próbálkozásait meghiúsították a 60 százalékos kamatozású bankhitelek, ami megnehezítette a meglévő és az új vállalkozások hitelfelvételét.
Egyelőre nem tudni, hogy a kormány milyen politikát folytat a továbbiakban, de a várakozás az, hogy újabb kamatlábemelés jöhet.