A CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet felmérésében a szlovákok után a második helyen a vietnamiak, a harmadikon pedig a lengyelek végeztek, megelőzve a magyarokat.
Csehországban a legutóbbi, 2021-es népszámláláskor mintegy tízezer ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A több mint három évtizeddel ezelőtt lezajlott, rendszerváltás utáni első népszámláláskor még húszezer fő volt a Csehországban élő magyar nemzetiségűek száma. Szakértői becslések szerint a csehországi magyarok reális száma ma mintegy 12-13 ezerre tehető.
Míg másfél évtizede a magyarok a csehek rokonszenvlistáján általában a nyolcadik-kilencedik helyet foglalták el, az utóbbi időben előreléptek a negyedik-ötödik helyre.
A január 31. és március 20. között végzett, a héten nyilvánosságra hozott reprezentatív felmérés eredménye rámutat, hogy a legrokonszenvesebbeknek – nem meglepő módon – a szlovákokat tartják a csehek.
Míg a szlovákokat 79 százalékuk kedveli, a vietnamiakat 50, a lengyeleket 47, a magyarokat pedig 33 százalékuk.
A rokonszenvlistán az ötödiktől a tizedik helyig a következő a sorrend: németek, zsidók, bolgárok, kínaiak, ukránok, románok és oroszok. A tizedik helyen levő oroszok után
a kedveltségi listát az arabok és a romák zárják.
Ez a két nemzetiség évek óta tartósan a legkevésbé kedveltek közé tartozik a cseheknél.
A kérdést fordítva is feltették a felmérésben részt vevőknek, azaz arra is kíváncsiak voltak, hogy kit tartanak ellenszenvesnek. A szlovákokat a megkérdezettek 2 százaléka, a vietnamiakat 8, a lengyeleket 9, a magyarokat pedig 10 százalékuk jelölte meg. Az elemzés szerint az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a vietnamiak, a kínaiak és a magyarok iránti rokonszenv, míg az arabok, az oroszok és a lengyelek megítélése romlik.
A közvélemény-kutatás eredményére a több mint egy éve dúló orosz–ukrán háború is kihatással volt. A három évvel ezelőtt készített hasonló témájú felmérés során még többen kedvelték az oroszokat, mint most. Az irántuk érzett rokonszenv 2020 óta 25 százalékról 15 százalékra esett vissza, míg az irántuk tanúsított ellenszenv 34-ről 48 százalékra emelkedett.
Az ukránokkal való szimpatizálás viszont nem változott:
a háború előtt és jelenleg is 25 százalékos a népszerűségi indexük a csehek körében. Az ukránok iránti ellenszenv 3 százalékkal mérséklődött 35-ről 32 százalékra. A közvélemény-kutató ügynökség arra hívja fel a figyelmet: nem tudni, milyen módon befolyásolta a felmérést az a tény, hogy a háború következtében több mint 300 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az ukrán vendégmunkásokkal együtt a jelenleg Csehországban élő ukrán állampolgárok száma meghaladja a félmilliót. Közöttük a kárpátaljai magyarok száma néhány százra tehető.