Pénteken három pontból álló intézkedési tervet fogadtak el az energiaválság kezelésére az Európai Unió energiaügyekért felelős miniszterei. Az árammegtakarítási terv szerint a csúcsórákban a tagállamoknak ötszázaléknyi fogyasztást kellene kötelezően megspórolniuk, illetve önkéntesen tíz százalékkal csökkenteniük a teljes áramkeresletet. Sapka kerül a gázt nem használó erőművek többletjövedelmeire: ez egységesen 180 euró lenne megawattóránként, és amit ezenfelül kapnak, azt a kormányok begyűjthetik. Végül pedig egy szolidaritási mechanizmusról is döntöttek, amely azon alapszik, hogy a fosszilisenergia-szektor vállalatainak extraprofitját lefölözhetik az államok.
Eduard Heger szlovák kormányfő szerint ez a megoldás nem szolidáris valamennyi uniós tagállammal. Emlékeztetett, hogy Szlovákia a legiparosítottabb országok közé tartozik az EU-ban, de egyúttal a háztartások energiaköltségeinek aránya is a legmagasabb az uniós országok közül. Heger szerint az lenne az igazságos megoldás, ha megadóztatnák az energiaelőállítók nyereségeit, és ezt az adót a gyártás és a fogyasztás alapján elosztanák a tagállamok között, vagy pedig bevezetnék az európai szintű árplafont az energiaárakra.
„Van B tervünk is. Ez azt jelenti, hogy
a Szlovákiában előállított villamos energia nem kerülne azokba az országokba, amelyek megvásárolták, hanem a mi állampolgáraink és cégeink kapnák meg”
– mondta Eduard Heger. Azoknak a kereskedőknek, akik elektromos energiát vásároltak a jövő évre a Szlovák Villamos Művektől, Eduard Heger olyan árat fizetne, amennyiért az áramot korábban megvették. Ellentétben a villamos művek álláspontjával, a szlovák miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az uniós szabályok lehetővé teszik az ilyen állami beavatkozást.
A villamos művek szerint ez a társaság csődjét eredményezné.
Heger hozzátette, hogy további lehetséges megoldás lenne az energetikai társaságokra kivetett rendkívüli adó önkéntes elosztása, amit az uniós szinten elfogadott intézkedések lehetővé tesznek. Mivel a Szlovákiában előállított elektromos áramot főleg cseh és német cégek vásárolják, Heger már kapcsolatba lépett Olaf Scholz német kancellárral, és hamarosan megkeresi Petr Fiala cseh kormányfőt is.
A szlovák kormány közben bejelentette, 47 millió eurót kapnak az általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények a megnövekvő energiaköltségekre. Az oktatási minisztérium a fenntartóknak továbbítja az összeget, a honlapján közzétette, hogy az egyes fenntartók mekkora támogatást kapnak. A tárca hozzátette, hogy a lakosság, a cégek és a közszféra kompenzálását a kormány fogja átfogó megoldással kezelni.