2007-ben egy video járta be a világot: ezen egy amerikai harci helikopter rádióüzenetét lehet hallani a központtal, ahogy eldöntik, szitává lőjék-e a földön rohangáló irakiakat. Amikor gyerekek tűnnek fel, az egyik pilóta azt mondja: „ezért ők a felelősek, miért hoznak gyerekeket a csatába?”
A felvételt a Julien Assange által alapított WikiLeaks szivárogtatta ki, amely egyfajta szólásszabadság kampányszervezetté nőtte ki magát. Később azzal vált igazán tüskévé az amerikai és a nyugati kormányok szemében, hogy negyedmilliónyi bizalmas diplomáciai táviratot is kiszivárogtatott.
Köztük szerepelt,
- hogy Szaúd-Arábia sürgette az Egyesült Államokat: bombázza Iránt,
- hogy az afgán alelnöknek 52 millió dollár volt az aktatáskájában,
- hogy mennyire közeli volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök barátsága,
- hogyan dühödött be a kínai pártilletékes és érte el, hogy kitiltsák az országból a Google-t,
- és hogyan próbálta aktívan egyengetni az ukrán belpolitikai történéseket Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium egyes körökben híres illetékese.
Az amerikai hatóságok ezek után vádat emeltek Assange ellen, és most a brit belügyminiszter az aktuális elnök, Joe Biden kedvére tett. Priti Patel, aki számára a hét kínos híre az volt, hogy az Európai Emberijogi Bíróság döntése miatt nem tudott Ruandába toloncolni illegális menedékkérőket, aláírta a brit börtönben fogvatartott Assange kiadását, mert a döntés „nem sérti az emberi jogait”.
Assange, akit először ünnepeltek, majd később a technológiai cégalapítók tipikus arrogáns képviselőjének kiáltottak ki, azzal is nemtetszést váltott ki a nyugati világban, hogy az amerikai Demokrata Párt nagy bírálójává vált. Azzal kezdték vádolni, hogy összejátszott Moszkvával. Azért, mert a vádak szerint orosz hekkerek által 2016-ban feltört demokrata email fiókok üzenetei a WikiLeaksnél kötöttek ki. Továbbá, egy kétpárti kongresszusi vizsgálat szerint a WikiLeaks egy orosz állampolgárnak adott át 90 ezer amerikai külügyminisztériumi üzenetet, amelyek pedig Lukasenka autoriter belarusz elnöknél landoltak.
Közben Assange-t két svéd nő szexuális kihágásokkal vádolta meg. Egyikük tavaly azt mondta: megalázta és abuzálta a férfi, akivel részben azért kezdett viszonyt, hogy felidegesítse volt partnerét, és vonzó volt számára a híres ember. Nem az motiválta, hogy a CIA-t segítse – közölte. Ardin szerint Assange kényszerítette, hogy óvszer nélkül szeretkezzenek, nem volt hajlandó zuhanyozni és nem húzta le a wc-t. Csak azután jelentette fel, hogy megkereste egy másik nő, aki szerint Assange szintén megtagadta az óvszer használatát. A WikiLeaks-alapító 2012-ben attól való félelmében menekült Ecuador londoni nagykövetségére, hogy kiadják Svédországnak, és így az Egyesült Államoknak. Közben megromlott a viszonya Ecuadorral, így hét év múlva brit rendőrök beléphettek a képviselet területére, és egy óvadéksértés miatt letartóztatták. Azóta egy brit börtönben várta sorsa alakulását.
Hívei szerint a mostani döntés csapás a szólásszabadságra és a független újságírásra, az Amnesty International jogvédő szervezet szerint pedig
nem világos: Washington betartja-e ígéretét, hogy nem ültetik magánzárkába.
Az pedig, hogy hány évet kaphat, jogi spekulációk tárgya: potenciális büntetésként elhangzott a több mint 170 év, de a valójában letöltendő 6 év is.