„A hangsúly áthelyeződik keletre, a következő hetekben jelentős orosz támadásra számítunk. A cél az egész Donbassz megszerzése és egy földi híd létrehozása a megszállt Krímhez” – mondta a NATO-főtitkár a szövetség külügyminisztereinek szerdai és csütörtöki találkozója előtt.
Jens Stoltenberg a már ismert mondatokat is megismételte: a NATO kész további támogatást nyújtani Ukrajnának. Egyben azonban kitért, hogy tankelhárító fegyvereket, légvédelmi rendszereket és „más felszerelést” juttatnak majd el az ukránokhoz.
Az, hogy a háború fókusza Kelet-Ukrajnára helyeződik át, nem új hír. Stoltenberg egyszerűen megerősítette azt, amit Moszkva mondott március végén, hogy immár „a Donbassz teljes felszabadítására” koncentrál majd. (A régió két megyéjének egy részén 2014. óta léteznek a Kijev elleni oroszajkú lázadók által létrehozott szakadár népköztársaságok. Az őket támogató Moszkva állítása szerint Ukrajna éveken át bombázta ezeket a körzeteket és ez az egyik oka a háborúnak).
A NATO szerint az orosz átcsoportosítás eltarthat néhány hétig, és
a szövetségeseknek ki kell használni az időt, hogy támogatást adjanak Kijevnek
– azaz zöld utat adjanak a további fegyverek és katonai felszerelések átadásának.
A brüsszeli találkozón ott lesz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki az utóbbi hetekben többször bírálta a magyar kormányt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig részben Angela Merkel egykori német kancellárt és Nicoas Sarkozy volt francia elnököt tette felelőssé a vérontásért, amiért 2008-ban ellenezték Ukrajna NATO-csatlakozását. Az ukrán elnök a Kijev-környéki Bucsában az elvonult orosz csapatok által elkövetett és a napokban világossá vált kivégzések és erőszak nyomán keményen nekiment a két vezetőnek. „látogassanak el Bucsába, hogy lássák, mihez vezetett az Oroszországgal szembeni 14 évnyi engedékenység” – mondta.
Minderre Merkel szóvivője azt mondta: a volt kancellár „továbbra is felvállalja döntését”, Sarkozy, akit egy korrupciós ügyben egy év háziőrizetre ítéltek, nem szólalt meg.
Ukrajna az elmúlt hetekben eljutott odáig, hogy semlegességet ajánlott Moszkvának a békéért cserébe, de ez még az előtt volt, hogy napvilágra kerültek volna a Kijev-környéki atrocitások – melyek során például állítások szerint az orosz katonák megkínozták és kivégezték egy falu polgármesterét, a férjét és a fiát, majd eltemették őket.
Közben Csehország lett a NATO első tagállama, amely páncélosokat ad át Ukrajnának. A csehek egy tucatnyi szovjet gyártású T-72-es tankot és páncélozott csapatszállító járművet küld.
A háború kapcsán – és a Szerbiával való szomszédság miatt is – a koszovói elnök és boszniai védelmi miniszter is felvetette országa NATO-tagságát. Velük szemben könnyebben léphetne be a szövetsége a semleges Finnország és Svédország, akiket a NATO-főtitkár szerint „tárt karokkal fogadnának”.