Sokba kerül a katari futball vb –nemcsak a rendezőknek, hanem az építőmunkásoknak is – ezt sugallja a nemzetközi torna előkészületei után nyomozó brit Guardian című lap.
Katar esetében nem először merül fel, hogy az ott dolgozó külföldiek körülményei sokkolóak.
A főként ázsiai migráns munkások közül dokumentáltan 38 vesztette életét eddig. A hivatalos dokumentumok szerint 35 esetben „nem munkával összefüggő körülmények között”.
Jogvédő szervezetek, így az Amnesty International szerint azonban nem sok értelme van a „szívelégtelenségről” és „légzési rendellenességekről” szóló halotti bizonyítványoknak, ha nem világos, hogy milyen körülmények vezettek ezekhez. A csoport megjegyzi, hogy „intenzív hőségben és páratartalomban dolgoznak... viszonylag fiatal és egészséges férfiak hosszú órákon át, akik hirtelen meghalnak” – mindez pedig kérdéseket vet fel.
A körülmények után nyomozó Guardian szerint Katarban egy évtized alatt 6500 dél-ázsiai migráns dolgozó halt meg – nekik azonban csak töredékük volt a Vb-létesítmények építője.
A lap most egy másik visszásságra is ráirányította a figyelmet: csak a Katarban elhelyezkedő bangladesi férfiak másfél milliárd dollár közvetítői díjat fizettek ki 2011 és 2020 között, hogy munkához jussanak. Más országokból érkező dolgozók is összességében százmilliókat fizettek.
A lap szerint egy-egy munkás 1500-3000 dollár közötti díjat tesz le. Mivel egy bangladesi munkás havi keresete Katarban mindössze 300 dolláros is lehet, akár egy éven át kell dolgoznia, hogy visszahozza a költséget. A parányi Öböl-államban összesen 2 millió külföldi munkást alkalmaznak.
De vajon katariak-e vagy hazaiak-e a hatalmas pénzekhez jutó munkaközvetítők? A lap szerint a munkához jutás ellenében szedett jutalék illegális Katarban és limitált Bangladesben és Nepálban, de nagyon elterjedt az Öböl-országokban. Gyakran a katari közvetítők összejátszanak a munkások hazájának közvetítőivel – teszi hozzá a cikk.
A munkások úgy finanszírozzák meg a díjakat, hogy magas kamatú hiteleket vesznek fel, vagy eladják a földjüket. Adós helyzetük egyfajta modern rabszolgaság veszélyének teszi ki őket, mivel addig nem tudnak munkát váltani, amíg nem rendezték az adósságot.
Ennek ellenére több százezer bangladesi és nepáli dolgozó vállalja a pénzügyi kockázatot, és áll munkába az Öbölben vagy máshol, mert otthon alacsonyak a fizetések és nincs munka.
A katari hatóságok azt mondják, hogy lépéseket tettek a munkaszerződések manipulálása ellen és hogy a stadionépítők által kifizetett jutalékokat kompenzálják. Eddig a beígért 28 és fél millió dollárból 22 milliót vissza is adtak. Az érintett néhány tízezer munkás azonban töredéke a teljes migráns munkaerőnek, amelynek nagy pénzeket kell fizetni az álláslehetőségért és a gyakorlat több tízmillió embert érint a többi arab Öböl-államban.