A 2021-es népszámlálás eredményei szerint Szlovákia lakosságának 83,8 tized százaléka szlovák nemzetiségű, 10,8 tized százalék pedig más identitást jelölt meg a kérdőívben. Közülük 7,75 százalék vallotta magát magyarnak úgy, hogy üresen hagyta a népszámlálási kérdőív második nemzetiségre vonatkozó részét. Ezek alapján Szlovákia 422 065 lakosa tartja magát magyar nemzetiségűnek.
A tavalyi volt az első olyan év, amikor a népszámlálási kérdőívet kitöltők lehetőséget kaptak egy második nemzetiség megjelölésére is. A lakosok 5,6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Közülük 34 089 személy a magyart jelölte meg második nemzetiségnek. Amennyiben ezt a számot hozzáadják azok számához, akik első helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget, kiderül, hogy
mintegy 456 ezren tartják magukat legalább részben magyarnak.
A tíz évvel ezelőtti népszámlálás adataihoz képest kijelenthető, hogy a szlovákiai magyarok száma csökkent, de a fogyás kisebb, mint amire számítani lehetett. 2011-ben ugyanis közel 458,5 ezer volt a magyarok száma (36 ezer fővel több a mostaninál). Ennek ellenére biztató hír, hogy a mostani csökkenés jóval mérsékeltebb, mint a 2001 és 2011 közt mért arány. 2011-re ugyanis a 2001-ben összegzett 520 ezerről 458,5 ezerre esett vissza a magyarok száma (62 ezer fős csökkenés).
A magyar kisebbség aránya Nyitra és Nagyszombat megyében a legnagyobb – 21, illetve 22 százalékos –, Besztercebánya megyében a lakosság 11 százaléka, Kassa megyében pedig a lakosság 8,5 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
A járások közül továbbra is a Dunaszerdahelyiben él a legtöbb magyar,
de az arányok tekintetében 6,3 százalékos a magyar lakosság csökkenése ebben a járásban a tíz évvel ezelőtt mért adatokhoz képest.
A romák is fogytak az elsőként megjelölt nemzetiség alapján. A második legnagyobb szlovákiai kisebbség továbbra is a roma, amelyet elsődleges nemzetiségként 67 ezren tüntettek fel, ők az összlakosság 1,23 százaléka. A romák esetében a második nemzetiség sokkal nagyobb számot hozott: közel 89 ezer ember vallotta másodlagosan roma gyökerűnek magát. A két kategória összeadása azt mutatja, hogy 156 ezren érzik magukat legalább részben romának.
Szlovákia lakosságának közel 82 százaléka vallja magát szlovák anyanyelvűnek. Az állampolgárok 8,5 százalékának anyanyelve magyar, 1,8 százalékáé roma. Az egyéb anyanyelvűek aránya nem éri el az egy százalékot. A ruszin a negyedik legnagyobb lakossági csoport anyanyelve, az ötödik a cseh. Ukrán, orosz, angol, német, lengyel és vietnami anyanyelvű lakosok is élnek Szlovákiában.
A népszámlálás során a vallási hovatartozásra is rákérdeztek. Szlovákia lakosságának több mint fele – 55,8 százaléka – római katolikus vallású, ami több mint 3 millió lakost jelent. Ezt követi az evangélikus vallás 5,3 százalékkal, majd a görögkatolikus 4 százalékkal. A második legnagyobb csoport nem jelölt meg vallási hovatartozást.
„Az utóbbi években jelentősen emelkedett azok aránya, akik felekezet nélkülinek tartják magukat”
– magyarázta Alexander Ballek, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke.