A legutóbbi gázai konfliktusban az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer jobbára megóvta az országot a nagyobb fizikai károktól és áldozatoktól, a Hamász által uralt Gázában viszont jelentős pusztítást okoztak az izraeli légicsapások.
A levegőből folytatott háború erőműveket, víztisztítókat, iskolákat és kórházakat is megrongált – miközben a blokád alatt tartott tengerparti sávban már korábban is akadozott az áramellátás. Független adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre. A területet uraló Hamász szerint 40 millió dolláros kár keletkezett a helyi gyárakban, 22 milliós kár az energiaszektorban és 27 millió dolláros kár a mezőgazdaságban.
Az ENSZ szerint az egyik legnagyobb gond az ivóvízhez való hozzáférés. A világszervezet palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége, az UNRWA ezért 38 millió dollárt próbál összegyűjteni, de a pénz egy részét a ciszjordániai palesztinok is megkapnák.
Izraelben közben 368 millió dollárra becsülte a helyi iparkamara a 11 napos harcok során a cégeket ért károkat.
Anyagi források és feltételek
A héten kétnapos látogatásra a térségbe utazott Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki izraeli és arab vezetőkkel is találkozott. Blinken azt állította, hogy „sikerült előrehaladást elérni a gázai tűzszünet megerősítésében és diplomáciai támogatást szerezni az újjáépítéshez”. Ám a mostani háborút kiváltó mélyebb okok, például a kelet-jeruzsálemi feszültség megoldásában nem volt előrelépés.
Az egyik újjáépítési felajánlás a felek között gyakran közvetítő, Öböl-beli Katartól jött, amely félmilliárd dollárt ajánlott fel Gázának. A mostani tűzszünetet tető alá hozó Egyiptom is ugyanekkora összeget ad.
Blinken, aki egyiptomi, jordániai és palesztin vezetőkkel tárgyalt, azt mondta, hogy Washington 5 és félmillió dollárt ad egy katasztrófavédelmi alapnak és közel 33 milliót az ENSZ palesztin segélyügynökségének. Viszont
kikötötte: biztosítani kell, hogy a Washington által terrorszervezetnek tartott Hamász ne profitáljon a pénzből.
Megszólalt maga a Hamász is – és megköszönte a felajánlásokat, feltéve, ha azok nem Izraeltől jönnek.
Egyik vezetője, Jehijeh Szinvar azt mondta: elfogadják a nemzetközi felügyeletet és „egy fillért sem tartanak vissza maguknak az újjáépítési és humanitárius pénzekből”.
Viszont azzal vádolta meg Blinkent, hogy a másik palesztin területet, Ciszjordániát részben igazgató Palesztin Hatóságot akarja megerősíteni a Hamásszal szemben és hogy meg akarja osztani a palesztinokat. Mahmud Abbászt, a Palesztin Hatóság veterán vezetőjét jobbára háttérbe szorították a gázai események, amúgy pedig igen népszerűtlen otthon, és Gázában szinte semmilyen befolyása nincs.
Blinken találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is, aki szinte meg sem említette a palesztinokat, viszont figyelmeztetett: a Hamász nagyon kemény válaszra számíthat, ha megsérti a tűzszünetet.