Nyitókép: A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)

A britek hadihajókat küldenek a Fekete-tengerre, az amerikaiak visszatáncoltak

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2021. április 20. 06:25
Májusban a Fekete-tengerre indulnak a brit Királyi Haditengerészet hadihajói annak nyomán, hogy Ukrajna és Oroszország között tovább nőtt a katonai összecsapás veszélye.

Nagy-Britannia hadihajókat küld a Fekete-tengerre, hogy más NATO-tagállamokkal együtt támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Korábban úgy volt, hogy az Egyesült Államok is két hajót küld, de Joe Biden elnök leállította a vezénylést, mert úgy gondolta, hogy ez mélyítené a feszültséget.

Ukrajna és nyugati támogatói szerint Oroszország háborúval fenyegeti Kijevet, mert a szokásosnál jóval nagyobb haderőt vont össze a határon. Sőt, Moszkvában elhangzott az is, hogy ha szükséges, megvédi Kelet-Ukrajnában élő állampolgárait – a két lázadó, úgynevezett népköztársaságban 2019 óta ugyanis több százezer ember kapott orosz útlevelet.

A britek egy légvédelmi rakétákkal felszerelt rombolót és egy tengeralattjárók ellen bevethető fregattot indítanak útnak – írta magas rangú haditengerészeti forrásokra hivatkozva a Times című lap. A források szerint a két hajó a Királyi Haditengerészet földközi-tengeri repülőgép-hordozó flottillájáról leválva halad át a Boszporuszon a Fekete-tengerre.

A források szerint a királyi légierő F-35B lopakodó harci gépei és Merlin tengeralattjáró-elhárító helikopterei is készenlétben állnak majd a Földközi-tengeren, hogy védelmet nyújtsanak a brit hajóknak, ha orosz hadihajók, tengeralattjárók vagy harci gépek fenyegetnék őket. Bármely esetleges incidens abból fakadhat majd, hogy a felek hogyan értelmezik a Fekete-tenger nemzetközi vizeit szemben az orosz parti vizekkel. Például mivel a Nyugat nem ismeri el a Krím elcsatolását, a félsziget körüli vizeket nem tartja orosz felségvizeknek.

A Times megírta azt is, hogy

a britek nem tudnak nagyobb repülőgép-hordozó hajókat küldeni, mivel nemzetközi szerződés tiltja ezek belépését a Fekete-tengerre.

A brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy a haditengerészeti vezénylés annak ellenére folytatódik, hogy az Egyesült Államok végül még sem küld hajókat a válságövezetbe.

Ukrajna körül azóta fokozódik a feszültség, hogy az utóbbi hetekben többször megsértették a kelet-ukrajnai demarkációs vonalon a tűzszünetet. Több ukrán kormánykatona is meghalt, miközben a nyugati média jobbára hallgatott arról az orosz médiában hallható hírről, hogy a lázadó terület elleni ukrán dróntámadásban meghalt egy ötéves kisfiú. Kijev szerint a hír orosz propaganda-húzás – bár a Sun című brit bulvárlap képeket közölt a temetéséről.

A térségben azóta fokozódik a feszültség, hogy Moszkva a múlt hónap végén haditechnikát és katonákat kezdett felvonultatni a határon. Ukrajna is erősítéseket küldött a keleti országrészbe és hadgyakorlatot tartott az elcsatolt Krím közelében, miközben az légierő és a haditengerészet is gyakorlatozott a félszigetnél . Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – aki kremlinológusok szerint Putyin elnök potenciális utódja – azt mondta, hogy a hadgyakorlat „válasz a NATO fenyegetésére”.

A britek közben már „lehallgató” radargépeket vezényeltek az ukrán légtérbe

az orosz katonai kommunikáció megfigyelésére. Négy brit Typhoon harci gépet pedig Romániába telepítenek, hogy részt vegyen a Fekete-tenger feletti NATO-járőrözésben. Emellett nyáron többszáz brit katona gyakorlatozik majd Ukrajnában.