A Babiš-kabinet álláspontja váratlan, mert a fegyverkezési témához készült előzetes szakmai háttéranyagokban az áll, hogy a kormány semleges álláspontra helyezkedik ez ügyben. A végső döntést parázs vita előzte meg, amely után Marie Benešová cseh igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány támogatja azt a szenátusi javaslatot, amely a Cseh Köztársaság alaptörvényébe foglalná a fegyverhez való jogot.
A javaslatot a cseh parlament felsőházának, a szenátusnak 34 képviselője indítványozta. A módosítás az alkotmányban megfogalmazott alapvető szabadságjogokat bővítené ki a fegyverhez való joggal. Magyarán,
alkotmányos jog lenne a fegyverrel való önvédelem és más emberek védelme, a törvényben meghatározott feltételek szerint.
A módosító javaslat úgy fogalmaz, fegyvernek minősül minden olyan tárgy, melynek használatával az emberi testre gyakorolt hatás még kifejezőbbé válik. Ez lehet úgynevezett hideg fegyver, például kés, melynek birtoklását általában nem korlátozza a törvény, vagy lőfegyver.
A törvénymódosítást benyújtó szenátorok úgy fogalmaztak: Csehország, Morvaország és Szilézia területe régóta viszonylag biztonságosnak tekinthető, ennek ellenére fennál az egyéni elkövetők által megvalósított támadások veszélye. Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter rámutatott: a miniszterek egy része a heves vita során megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban. Elmondta, korábban ő sem tartotta szükségesnek a fegyverkezési jog liberalizálását.
Martin Červíček, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt szenátorainak elnöke úgy fogalmazott, a módosítás célja, hogy megakadályozzák az Európai Unióban tapasztalható leszerelési tendenciákat, illetve azt, hogy az önvédelemhez való jogot egyszerű jogszabállyal korlátozni lehessen a jövőben. A módosítás elutasítói feleslegesnek tartják az alkotmány javasolt bővítését, mert szerintük az önvédelemhez és mások védelmezéséhez való jogot a jelenlegi cseh jogszabályok kellően magukban foglalják.
A téma megosztja a cseh társadalmat is.
A fegyverkezést támogató oldal alapvető emberi jognak tartja a fegyveres önvédelmet, míg a közvélemény másik fele a biztonsági helyzet romlásától tart. Az alkotmánytörvény módosítását a szenátus mellett az alsóháznak is jóvá kell hagynia. Ehhez mindkét házban háromötödös többség szükséges.