Miközben a szíriai Idlíb tartományban 800 ezren menekültek el otthonukból és van, akinek a fagyos időben kell túlélnie, a szíriai konfliktusban újabb csavar lehet a regionális hatalmak ellentéte.
Törökország, illetve a török hadsereg a saját bőrén kezdi érezni, mit jelent Bassár al-Aszad szíriai elnöknek a szövetséges orosz légierő támogatása. Ahogy Aszad erői folytatják a behatolást a Törökországgal határos Idlíbbe – az utolsó, lázadó kézen lévő tartományba – úgy nőnek a Szíriába bevonult törökök katonai veszteségei.
Erdogan török és Putyin orosz elnök ideológiai harcostársak és egy néhány évvel ezelőtti szíriai incidens dacára kibékültek. Eddig azt is meg tudták oldani, hogy egymással szemben álló feleket támogassanak az arab országban, sőt a NATO-tag Törökország még orosz rakétákat is vásárolt.
A szíriai furcsa együttműködést egy 2018-as, Idlíbről szóló tűzszüneti egyezmény tette lehetővé. A Moszkva által támogatott Aszad azonban most le akarja zárni a 400 ezer halottat követelő és több millió menekültet útnak indító polgárháborút az utolsó jelentős lázadó központ felszámolásával.
Azt követően, hogy februárban 13 török katona halt meg a szíriai légierőnek tulajdonított támadásokban, Erdogan közölte, hogy teljesen megszállhatják Idlíbet, ha még egy török katona életét veszti.
Aszad csapatai közben több ellenzéki harcost megöltek csütörtökön, és több mint tíz embert vesztettek. Híradások szerint két török katona is meghalt. A törökök azt állítják, hogy erre helyi szövetségeseikkel együtt visszavágtak és 50 kormánykatonát öltek meg, továbbá jelentős számú haditechnikát is elpusztítottak.
A csatában az orosz légierő SU-24-es bombázói is részt vettek.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a lehető legrosszabb kimenetelnek nevezte, hogy totális török támadás indul Idlíbben a kormányerők ellen. „Azon dolgozunk török partnereinkkel, hogy ne eszkalálódjon tovább a helyzet Idlíbben” – mondta.
Az orosz külügyminisztérium megerősítette, hogy csütörtökön is beszéltek és tárgyaltak Ankarával, hogy elkerüljék a további összecsapásokat. Moszkva ugyanakkor azzal vádolja a törököket, hogy nem fegyverezték le Idlibben a dzsihadista csoportokat, például a Hajat Tahrir asz-Sam-ot és ezért folytatja légicsapásait.
Ha ez nem lenne elég, a konfliktusban további két másik rivális állam is résztvevő: az Egyesült Államok és Irán. Teherán a csatákban a szíriai kormány oldalán álló libanoni sííta Hezbollah harcosai révén próbálja fenntartani befolyását.
Washington eddig nem avatkozott be az Idlibért folyó harcokba, bár még mindig többszáz katonája van Szíriában. Sőt, az amerikaik leállították az Aszad-ellenes erők támogatását és helyette a dzsihadista Iszlám Állam és az Iránnal szövetséges csoportok voltak a célkeresztjükben. Meglepő módon az amerikai vezetésű koalíció parancsnoka, Myles Caggins tábornok „terroristákat vonzó mágnesnek” nevezte Idlibet és azt mondta: ezek a csoportok nem hagyják, hogy a polgári lakosok túléljék a telet.