eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Emmanuel Macron francia (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozója a Winfield Házban a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet kezdete előtt, 2019. december 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Civakodás és beszólogatás a NATO-csúcson Trump, Macron és Erdogan között

Nem sikerült leállítani a vitát a NATO hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett angliai csúcson. Törökország a balti védelmi terv vétójával fenyegetett. Macron francia elnök Ankarával és Trump amerikai elnökkel is vitatkozott.

Nem éppen az egység szó juthat az ember eszébe az alapján, amit a NATO születésnapi csúcstalálkozója nyitónapján lehetett hallani Londonban.

Macron francia elnök azzal vádolta meg Törökországot, hogy összejátszott az Iszlám Államhoz kötődő csoportokkal.

Később Trump amerikai elnök dorgálta meg Macront és „undoknak” nevezte, amiért korábban agyhalottnak titulálta az Észak-Atlanti Szövetséget.

A francia elnök többször is azt mondta, hogy Szíriában visszatérhet az Iszlám Állam nevű radikális terrorszervezet, mert a török invázió meggyengítette a dzsihadisták ellen harcoló szíriai kurd védelmi erőket, köztük az YPG kurd milíciát.

Recep Tayyip Erdogan török államfő közben viszont azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a NATO baltikumi védelmi tervének elfogadását, ha a szövetség nem fogadja el a török álláspontot, hogy a török határok közelében ténykedő szíriai kurd harcosok terroristák. Ezt a megközelítést az amerikaiak és a franciák is elutasítják.

Macron azért is bírálta Erdogant, mert Törökország orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. A francia elnök szerint egy NATO-ország hadrendjébe állított orosz technológia lehetővé teszi Moszkvának, hogy információkat szerezzen a NATO-fegyverzetekről, így az F-35-ös lopakodó harci gépekről.

Trump amerikai elnök közben pontatlanul azt állította, hogy a törökök kénytelenek voltak orosz fegyvereket venni, mert a korábbi amerikai Obama-kormányzat nem volt hajlandó eladni neki az amerikai Patriot-rakétarendszert.

Trump Macronnal is tartott egy közös sajtótájékoztatót, ahol megkérdezte a francia elnököt az európai dzsihadisták visszafogadásáról.

„Nagyszámú, főleg európai harcost tartunk fogva Szíriában. Nem kér néhány szép Iszlám-Állam harcost? Vihet mindenkit, akit csak akar.”

Közben a házigazda, Boris Johnson brit kormányfő igyekezett kerülni a rivaldafényt – jegyezte meg a The Guardian című lap. Johnson azzal azért megpróbálkozott, hogy Szíria ügyében közös európai-török álláspontot alakítson ki és tanácskozást hívott össze a miniszterelnöki rezidencián.

Az este folyamán a brit királyi család - a szexbotrányba és zaklatási ügybe keveredett András herceg nélkül - látta vendégül a londoni Buckingham Palotában a tagállamok vezetőit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×