Nyitókép: Facebook/The National Archives

A hírhedt cetli, amin országokat ajándékoztak

Infostart / InfoRádió - Sárközi Mátyás (London)
2019. április 5. 05:50
Április negyedikétől november kilencedikéig most először látható nyilvánosan Londonban, a Brit Nemzeti Levéltár által a Hidegháborúról rendezett kiállításon az a papírlap, amelyet eddig csak történész kutatók tekinthettek meg, s amit 1944 októberében egymás között tologatott a Kremlben Joszif Sztálin és a brit miniszterelnök: Winston Churchill. Azt határozták meg, hogy a II. világháború vesztes országaiban, melyeket a hitleri haderők legyőzése után hadseregeik megszálltak, milyen arányban alakuljanak ki az érdekszférák.

Sztálin és vendége, Churchill 1944 októberében késő éjjelig együtt iszogattak a Kremlben és főként Lengyelország sorsáról tárgyaltak, amely derekasan ellenállt a náciknak. Végül Görögország, Jugoszlávia, Magyarország és Bulgária jövője került közöttük megvitatásra. Amerika Roosevelt elnök betegsége miatt nem képviseltette magát.

Churchill papírlapon, ceruzával sorolta fel a javaslatait és Sztálin egy kék plajbásszal pipálta ki ezeket, hozzájárulását jelezve. Most a londoni kiállítás minden látogatója megtekintheti, hogyan szabta meg sorsunkat a győztes hatalmak két vezetője.

Görögországban 90%-os befolyást nyert a Nyugat, Bulgáriát majdnem teljesen átengedték a Szovjetuniónak, míg Magyarországra vonatkozóan 50-50% volt Churchill javaslata.

A brit miniszterelnök javasolta, hogy ezt a titkos paktumot ne hozzák nyilvánosságra, égessék el a papírlapot. Sztálin úgy látta jónak, hogy a cédulát őrízzék meg.

Sajnos, Churchill Magyarországgal kapcsolatos fifty-fifty indítványán később változtattak, 80%-os befolyást engedélyezve Moszkvának, s Sztálin hű szolgája, Rákosi gondoskodott a választások elcsalásáról, az ország szovjet behódolásáról. Az amerikaiak által a lerongyolódott Kelet- és Közép-Európának felajánlott Marshall-segélyt se fogadhatta el a budapesti kommunista kormányzat. Hamarosan elkezdődött a hidegháború.

A Kremlben töltött bizarr éjszakáról és a papírlapról Churchill tett először említést az 1953-ban megjelent memoárjai utolsó kötetében.

Most először lehet megnézni az irományt a londoni Botanikuskert mellett magasló Nemzeti Levéltár kiállításán, ahol a hidegháború történetének más érdekes dokumentumai is láthatók,

például a brit tikosszolgálat jelentései annak a Klaus Fuchs német fizikusnak a tevékenységéről, aki átjátszotta a Nyugat atomtitkait Moszkvának, és leleplezése után ezért súlyos börtönbüntetésben részesült.