Idén márciusban érzékelhette először a szélesebb nyilvánosság, hogy a francia vegánok háza táján sokkal nagyobb gondok vannak, mint azt korábban gondolni lehetett. A „felfedezés” azzal kezdődött, hogy március 23-án egy terrorista a dél-nyugat franciaországi Carcassone melleti Trebes nevű kisváros bevásárlóközpontjában az iszlám nevében embereket gyilkolt.
Az áldozatok között volt a bolt egyik hentese is. Az ő halála kapcsán egy vegán aktivista nő a Facebookon bejegyzést tett közzé, melyben azt írta,
nincs együttérzés benne a hentes iránt, meggyilkolását „igazságtételnek” tartja.
A nőt azóta „terrorizmus dicsőítése” miatt hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy bíróság, megnyilvánulása azonban országos figyelmet kapott. A radikális magatartás miatt aggódók akkor azzal igyekeztek megnyugtatni magukat, hogy ez csupán elszigetelt eset volt.
A vegán mozgalom legharcosabb tagjai azonban az elmúlt hetekben-hónapokban bebizonyították, hogy a facebookos bejegyzés nem elszigetelt eset, hanem életérzés.
Az állati eredetű termékek használatának teljes elutasítására épülő életformájuk mára filozófiává, sőt társadalmi harcot eredményező ideológiává vált.
Ez magyarázza, hogy az utóbbi időben vegán aktivisták radikalizálódott állatvédőkkel karöltve hentesboltok tucatjait támadták és rongálták meg, több állattenyésztőt halálosan megfenyegettek, szeptember végén pedig felgyújtottak egy kelet-franciaországi vágóhidat. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a hentesek, illetve az állattartók országos szövetsége nemrég a kormányhoz fordult segítségért.
A legradikálisabb aktivisták további engedetlenségi, illetve erőszakos akciókat ígérnek,
melyek célja az állatok „teljes és végső felszabadítása”. A többnyire a tanultabb, diplomás rétegekhez tartozó vegánok egyik nem titkolt célja, hogy az állatok számára az emberekével megegyező jogokat vívjanak ki.
Bár a franciák egyre inkább odafigyelnek az állattartás minőségére, és általában nem ellenségesek a vegetariánusok érvelésével szemben, a vegán aktivisták szóhasználata egyre nagyobb ellenérzést vált ki belőlük. Ezek „harcosok” ugyanis nem átallják az állatok helyzetét a Holokauszthoz, az állattenyésztést pedig a haláltáborokhoz hasonlítani.
Nem véletlen, hogy őket viszont a békés túlnyomó többség egyre gyakrabban emlegeti egy napon a terroristákkal, filozófiájukat pedig vagy hülyeségnek vagy emberellenesnek nevezik.