A szociáldemokrata törekvést eddig ellenző Keresztényszociális Unió egyik vezetője, a bajor tartományi belügyminiszter is közölte, hogy helyesnek tartaná, ha a betegápolásban munkát vállaló migránsokat nem fenyegetné többé a kitoloncolás veszélye.
A közelmúltban több német vállalat, sőt szeretet-otthon is meg kellett váljon nem egy, jól beilleszkedett alkalmazottjától, mert menedékjog iránti kérelmüket elutasították és a hatóságok távozásra szólították fel őket.
Miután az ipar, valamint az egészségügy lámpással keres felvételre alkalmas fiatalokat, a koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt főtitkára bejelentette, hogy változtatni kell a menekült-politikán, mert tarthatatlan, hogy integrálódott és immár saját fizetésből élő migránsokat a kitoloncolás veszélye fenyegessen.
Lars Klingbeil nyilatkozatát az ellenzéki Szabaddemokrata Párt is helyeselte, rámutatva arra, hogy a német nyelvet elsajátító és már mesterséget tanuló menekülteknek németországi perspektívát kell felkínálni, aminek alapvető feltétele a tartózkodási engedély biztosítása.
A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió főtitkára azonban még a múlt héten is arra figyelmeztette pártjának követőit, hogy nem szabad összekeverni a menedékjogban reménykedőket a hivatalos bevándorlókkal, ezért elhibázott lenne, ha a menedékkérőket azzal hitegetnék, hogy elhelyezkedés esetén bízhatnak a tartózkodási engedély elnyerésében.
A másik kereszténypárt, a kizárólag Bajorországban működő, de a berlini koalícióban is résztvevő Keresztényszociális Unió egyik vezetője viszont már engedékenyebbnek bizonyult. Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter ugyanis a hét végén kijelentette, hogy az egészségügyben, kiváltképpen pedig a betegápolásban elhelyezkedő migránsok számára akkor is biztosítani kell a munka- és tartózkodási engedélyt, ha menedékjog iránti kérelmük nem nyer kedvező elbírálást.
Mindebből kommentátorok azt a következtetést vonják le, hogy a törvényhozás rövidesen összeülő őszi időszakának fontos témája lesz a migráns-politika módosítása, annál is inkább, mert a Munkaügyi Hivatal közlése szerint a nyár elején már több, mint 300 ezer, jórészt afgán és szír menekült rendelkezett állandó munkaszerződéssel és fizette a társadalombiztosítási díjakat is.