Németországban egy év leforgása alatt a korábbinál 10 százalékkal több családi pótlékot fizettek azoknak az uniós tagállamokból érkezett szülőknek, akiknek gyermekei szülőföldjükön élnek. A városok és települések polgármesterei reformot sürgetnek, különös tekintettel arra, hogy számos jel nagyszabású csalásra vall.
Berlinben a pénzügyminisztérium közölte, hogy az idei első fél év végén Németország 268 336 olyan gyermek után fizetett családi pótlékot, aki az Európai Unió valamely másik tagállamában él. Ez 10 százalékos emelkedést jelent, így ezek a külföldön élő gyerekek havi szinten 50 millió euróval terhelik az államkasszát.
A családi pótlékra jogosultak számának felszökését a német önkormányzati vezetők jórészt bűnszövetkezetek mesterkedéseire vezetik vissza.
A ruhrvidéki iparváros, Duisburg polgármestere kongatta meg elsőként a vészharangot, mert a közelmúltban csaknem 20 ezerre nőtt a Romániából és Bulgáriából érkezett romák és szintik száma. Sören Link kiderítette, hogy csaknem valamennyien kétes alakok közvetítésével érkeztek, tömeglakásokba költöztek, és miután bejelentkeztek, jogosulttá váltak a családi pótlékra hátrahagyott gyermekeik után is.
Hasonló helyzetről számolt be a Nürnberg melletti Fürth városka polgármestere, Thomas Jung is, aki úgy vélte: a családi pótlékra vadászó kelet-európaiak olyan településeket vesznek célba, ahol olcsó a lakbér.
A német hatóságok a szülők bejelentése alapján kezdik meg a gyermekek után járó összeg folyósítását, mert nem áll módjukban ellenőrizni, hogy a szülőföldön maradt gyerekek valóban léteznek-e.
Az önkormányzati vezetők most azt szorgalmazzák, hogy Németország a támogatás összegét igazítsa az érintett gyerekek tényleges lakóhelyén érvényes létfenntartási költségekhez. A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tanul. A járadék összege az első gyerek után havi 194 euró, minden további gyermek után pedig 225 euró.
Andrea Nahles, a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a mindinkább tarthatatlan helyzetet a kormány az Európai Unió szintjén akarja rendezni, mégpedig úgy, hogy
a családi pótlék összegének meghatározásánál vegyék figyelembe a megélhetési költségek eltérését a tagállamok között.