A szlovák kormányfő a pozsonyi parlament európai parlamenti ügyekért felelős bizottsága előtt elmondta, a brüsszeli vita a dublini egyezmény reformját is érinteni fogja, ezen a téren azonban nem várható politikai összhang. Szlovákia ugyanis ragaszkodni fog ahhoz, hogy az egyezménybe csakis az önkéntes alapú kvótákat foglalják bele, a kötelezőket ne, illetve hogy egyhangú szavazással döntsenek a kérdésről.
Pellegrini elutasítja, hogy szankcióval sújtsák azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat. Hangsúlyozta:
a szlovákok nem önzőek, segíteni akarnak, de nem a migránsok befogadásával.
A csúcs további témái az amerikai vámok, a brexit, az EU költségvetése, illetve a biztonság kérdése lesznek. Pellegrini ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia fel fogja emelni a hangját az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítéséért.
„Üdvözöljük a hibrid fenyegetésekről szóló nyilatkozatot és a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását célzó korlátozó intézkedéseket is”
– szögezte le a miniszterelnök.
Peter Pellegrini úgy véli, a nyugat-balkáni országoknak világos jelzést kellene kapniuk az Európai Uniótól, hogy milyen határidőn belül csatlakozhatnak az unióhoz. A kormányfő szerint Brüsszel helytelenül jár el, amikor azt hajtogatja, hogy ezeknek az országoknak van perspektívájuk, de előbb végre kell hajtaniuk néhány reformot, illetve megnyit bizonyos fejezeteket, de nem tisztázza, hogyha teljesítik a kötelezettségeiket, ténylegesen tagokká válhatnak. Hozzátette: Szlovákia és a többi visegrádi ország is azon a véleményen van, hogy
meg kellene nevezni az évet, amikor Montenegró vagy Szerbia a feltételek teljesítése esetén ténylegesen az EU tagországaivá válhatnak.
Az Európai Unió külső határai védelmének és a schengeni övezet megőrzésének fontosságát hangsúlyozta tegnap Budapesten Denisa Saková szlovák belügyminiszter is. A tárcavezető a visegrádi országok és Ausztria belügyminisztereinek csúcstalálkozóján a soron következő szlovák elnökséggel kapcsolatban kiemelte,
a migrációs és a menekültpolitika területén a V4-es tagállamok között továbbra is hatékony egyeztetésre és kommunikációra van szükség,
elsősorban ami az európai ügyeket, például az európai központi menekültügyi rendszer és a dublini rendelet reformját illeti.