Nyitókép: ABEDIN TAHERKENAREH

Óriási drágulás jöhet a kőolajpiacon

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2018. április 25. 15:31
A geopolitikai megrázkódtatások miatt jöhet az akár 100 dolláros olaj – figyelmeztetnek elemzők. A háttérben részben az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök fel akarja rúgni az Iránnal kötött nukleáris alkut, amelynek nyomán az irániak ismét kereskedhetnek kőolajjal.

A Brent-típusú kőolaj ára a héten már elérte a hordónkénti 75 dollárt, amire közel 3 és fél éve nem volt példa. Mindez azonban nem magyarázható a fokozódó kereslettel, mert a világgazdaság növekedése éppenséggel lassul. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy hacsak nem sikerül másról meggyőzni, Donald Trump amerikai elnök május 12-én visszaállítja az Irán elleni szankciókat, köztük azokat, amelyek az olajkereskedelemre vonatkoznak.

Trump már megválasztása előtt élesen bírálta az elődje, Barack Obama és más nagyhatalmak vezetői által Teheránnak kötött alkut. Ennek értelmében Irán visszafogta nukleáris programját és távolabb került attól, hogy atomfegyvere lehessen, cserébe viszont feloldották az ellene hozott kereskedelmi szankciókat. Így végre kijuthatott a világpiacra az iráni kőolaj is – ám, ha Trumpon múlik, akkor ennek most véget vethetnek.

A Telegraph című brit lap megjegyzi: ha Amerika elkezdi ismét büntetni az irániakat, akkor a legtöbb ország kénytelen lesz beállni a sorba és jöhet a 100 dolláros olaj. A szankciókat ugyanis úgy fogalmazták meg, hogy büntetésre számíthatnak a szankciós listára került cégekkel kereskedő külföldi vállalatok is

„Veszélyes szembeszállni az amerikai pénzügyminisztériummal”

– fogalmaz a Telegraph. Így a legtöbb biztosító és hajózási cég távol tartja majd magát az iráni olajszállítmányoktól. „Meggyőződésünk, hogy a jövő évben már három számjegyű lesz az olaj ára” – mondta erre a lapnak Jean-Louis Le Mee, a Westbeck Capital elemzője.

Az áremelkedési trendet csak erősíti majd, hogy most kezdjük majd érezni annak hatását, hogy 2014 és 2017 között 40 százalékkal kevesebb pénzt fektettek be az olajágazat fejlesztésébe. Elemzők kiszámolták, hogy ez mit jelent majd napi szinten: 8 millió hordóval kevesebb kitermelt olajat. A Westbeck elemzői szerint az új mezőkről az idén kitermelt napi 3 millió hordó helyett egy évvel később már csak másfélmillió hordónyi nyersanyag érkezik majd. Csak a fenyegető iráni szankciók napi félmillió hordónyi olajat vonhatnak ki a globális olajpiacról az év végére és

2019-ben már napi 700 ezer hordónyi olaj „hiányzik majd”

– teszik hozzá.

Mindeközben a két OPEC-tagállam, Szaúd-Arábia és Irán közvetett háborút vív Szíriában és Jemenben. Az irániakhoz húzó jemeni húti lázadók egyre több rakétatámadást hajtanak végre szaúdi célpontok ellen, ami akár a sííta és szunnita szövetségi rendszerek közötti közötti gigantikus összecsapáshoz is vezethet – figyelmeztet a Telegraph. „Attól tartok, hogy az egyik húti rakéta átjut a szaúdi védelmen, vagy elsüllyesztenek egy szaúdi tankert, akkor kirobban a közel-keleti háború” – mondta Helima Croft az RBC Capital elemzője.

De nemcsak a Közel-Keleten van feszültség az olajipar körül: a világ harmadik legnagyobb készleteivel rendelkező Venezuelában az összeomlás szélére jutott az ágazat, nincsenek alkatrészek és sztrájkolnak a munkások, aminek nyomán napi félmillió hordóval esett vissza a kitermelés.

Az emelkedő árak Szaúd-Arábiának és Oroszországnak kedveznek, amelyek azzal segítették elő a helyzetet, hogy 2019-ig visszafogják a kitermelést. Mindeközben az amerikai finomítók nem tudják feldolgozni a hazai kitermelésű palagázt, így az nem tudja ellensúlyozni a visszaesett kínálatot. Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: a 100 dolláros olaj veszélyes játék az oroszok és szaúdiak számára, mert az évtized elején épp ez indította be a megújuló energiaforrások forradalmát.