Meddig tűri még a Nyugat Moszkva provokációit? - tette fel a kérdést a német külügyminiszterSzergej Szkripal és lánya elleni merénylettel kapcsolatban.
Heiko Maas nyilatkozatában felsorolta, hogy a közelmúltban orosz megszállás alá került Kelet-Ukrajna egy része, valamint a Krím-félsziget, lelőttek egy holland utasszállítógépet, Szíriában állandósult az orosz kihívás, és ugyancsak Moszkvát terheli a felelősség a német kormány, valamint a berlini törvényhozás számítógéprendszerében történt beavatkozásért. Ezért
a külügyminiszter a korábbinál erélyesebb fellépést sürgetett az orosz kormánnyal szemben.
Heiko Maas kardcsörtető politikájával azonban még pártjának vezetésében sem ért mindenki egyet. A Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese még az orosz diplomaták kiutasítását is helytelenítette. Mint Ralf Stegner fogalmazott, ez olyan intézkedés, amely a kelet és nyugat közötti feszültség éleződéséhez vezet, és komoly kárt okozhat Németország számára is.
Utalt arra is, hogy Londonban eddig még semmilyen bizonyítékkal sem támasztották alá Moszkva felelősségét Szkripal és lánya ügyében. Stegner szerint a figyelmet a történtek maradéktalan felderítésére kellene fordítani, és azon fáradozni, hogy diplomaták kiutasítása helyett a tárgyalóasztal mellett törekedjenek a problémák megoldására.
Hasonló szellemben nyilatkozott Németország korábbi EU-megbízottja, az ugyancsak szociáldemokrata Günter Verheugen is, aki úgy vélte, hogy
szankciókat csakis a tények megállapítása után és nem gyanakvásra alapítva szabad meghozni.
A berlini törvényhozás szociáldemokrata frakciójának helyettes vezetöje, Rolf Mützenich is elhamarkodottnak nevezte, hogy a kormány távozásra szólított fel négy orosz diplomatát. Sigmar Gabriel volt külügyminiszter pedig az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók lazítása mellett foglalt állást, rámutatva arra, hogy ezáltal a Nyugat megtenné az első lépést a feszültség enyhítése felé. Gabriel hangsúlyozta azonban, hogy ezzel a véleménnyel szembe került a hivatalos berlini politikával.
A kormányban résztvevő szociáldemokraták egyre több magasrangú tisztségviselője érzi úgy – mint Matthias Platzek korábbi pártelnök –, hogy a Moszkva elleni vádaskodással a Nyugat az iraki beavatkozás előtti konfliktushoz hasonló helyzetbe sodródhat, amikor a brit és az amerikai kormány unszolására és mint időközben kiderült, légből kapott vádjai alapján nyugati fegyveresek vonultak be Irakba, megbuktatták Szaddám Husszein rendszerét, de nem tudtak békét teremteni az országban.