eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Új nevet kell keresnie egy európai országnak

Új nevet kell keresnie egy európai országnak

Görögországban körülbelül 100 ezer tüntető tiltakozott amiatt, hogy az athéni kormány kompromisszumot keres a szomszédos Macedóniával, az ország vitatott neve miatt. Sok görög szerint a név területi igényt is jelent Görögországgal szemben, ahol szintén található egy Macedónia nevű tartomány.

Jól szervezett tüntetés adta a görög kormány értésére, hogy vannak, akik nem tűrik, hogy megállapodjon a szomszédos volt jugoszláv tagköztársasággal, Macedóniával a névhasználatáról.

A vita Jugoszlávia 1991-es szétesése óta tart, és a görög nacionalisták attól tartanak, hogy a másik ország magáénak akarja a megegyező nevű görög tartományt, amely a legendás ókori hódító, Nagy Sándor szülőhelye.

„El a kezekkel Macedóniától”, „Macedónia Görögországé” skandálták a tüntetők Athénben, a görög parlament előtti Szintagma téren. A tiltakozókat az ország más részeiről, köztük a szigetekről, buszokkal szállították a szervezők.

A rendőrség becslése szerint 140 ezer ember gyűlt össze, a szervezők szerint viszont másfél millió. A gyűlést a Macedónia tartományból elszármazott görögök nemzetközi szervezetei és nacionalista érzelmű volt katonatisztek szervezték meg.

A tüntetők egy daruval hatalmas görög zászlót húztak fel a tér közepén.

A felvonulók között ott volt a legendás Mikisz Teodorakisz, a Zorba, a görög című dal és filmzene szerzője. A baloldali aktivistából nacionalistává lett 92 éves Teodorakisz arra sürgette a tömeget, hogy találjon elfogadható megoldást a macedónokkal, akiket „szkopjeiknek” nevezett – ezzel utalva a fővárosuk nevére. Macedónia mindig is görög volt és örökké az is marad – tette hozzá, „illegitimnek” nevezve az északi szomszédot. Azt is megjegyezte: bármilyen alkut népszavazásra kell bocsátani.

Amikor pár hónapja a görög külügyminiszter azt mondta: rövid időn belül rendezni tudják majd a névvitát, halálos fenyegetéseket kapott. Nikosz Kociasz most azt írta, tiszta lelkiismerettel folytatja a megállapodás előkészítését.

„Ez itt a határ, ezek ott szlávok, mi macedónok vagyunk, mert Macedónia görög, senki sem használhatja a nevét” – mondta az egyik szónok.

Anarchisták közben ellentüntetést rendeztek a szerintük nacionalista érzelmű honfitársaikkal szemben.

A baloldali Sziriza párt által vezetett görög kormány viszont pontot akar tenni a vita végére, amely miatt a hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven emlegetett szomszédos ország a görög ellenkezés miatt nem tud belépni sem az Európai Unióba, sem a NATO-ba.

A Sziriza-vezetés hajlik egy olyan kompromisszumra, amely valamilyen formában engedélyezné a Macedónia név használatát, de világossá tenné, hogy az nem azonos a görög tartománnyal. Viszont a macedón alkotmány módosítását is követeli, hogy abból kivegyenek minden, az esetleges területei igényekkel kapcsolatos utalást. A mostani macedón kormánynak viszont ehhez nincs meg a szükséges többsége.

A macedón hivatalos vélemény közben az, hogy a bolgárhoz hasonló nyelvet beszélő nép az ősi Macedón Királyságig vezethető vissza, ezért logikus, hogy az ország neve “Macedónia”.

Az ügyben közvetítő ENSZ felvetette az Új-Macedónia nevet, Görögország pedig a Macedónia-Szkopje Köztársaság nevet, ezt azonban a szomszédos ország elutasította.

Görögországban közben egy felmérés szerint a megkérdezettek közel háromnegyede elutasítja még a “hibrid nevet” is Macedónia esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×