Meghaladta a szimbolikusnak számító 100 ezres szintet a politikai menedékkérők száma 2017-ben Franciaországban, egészen pontosan 100.421-en voltak, ami az előző évhez képest 17 százalékos emelkedést jelent - olvasható a menekültek és hazátlanok védelmével foglalkozó országos hivatal, az Ofpra éves jelentésében.
A fenti szám ugyanakkor nem veszi figyelembe azokat a menekülteket, akik a dublini egyezmény hatálya alá esnek, azaz egy biztonságosnak tartott állam érintésével, általában Németországon vagy Olaszországon keresztül érkeztek francia területre. Ami azt jelenti, hogy a tavaly érkezett migránsok valós száma lényegesen magasabb a hivatalos adatoknál.
Albánia, Afganisztán
A dokumentumból az derül ki, hogy a legtöbb menedékkérő az amúgy biztonságos országnak tartott Albániából érkezett. Számuk 7630-ra rúgott, ami 2016-hoz képest nem kevesebb, mint 65,8 százalékos emelkedést jelent - igaz, csupán 6,5 százalékuk kapta meg az oltalmazotti státust.
A lista második helyezettje Afganisztán, ahonnan közel hatezren érkeztek, hat százalékkal többen, mint egy évvel korábban, 83 százalékuk viszont oltalmazotti státust kapott.
Ez az ázsiai ország ontja magából a menekülteket.
A francia területre érkezett afgánok száma a hatóságok szerint lényegesen magasabb, legtöbbjük ugyanis a már említett dublini egyezmény hatálya alá esik, mivel Németországon keresztül érkeztek meg, ahová elvileg vissza is fogják őket toloncolni.
A menedékkérők harmadik legnépesebb csoportja, közel ötezer fő, Haitiból származik, a negyedik helyet pedig a szudániak foglalják el. Ez utóbbi országból tavaly csaknem 4500-an kértek menedékjogot, ami az előző évhez képest 24 százalékos emelkedést jelent.
A háború sújtotta Szíriából 3249 menedékkérő érkezett, többnyire szervezett módon, és érdekesség, hogy ez a szám tíz százalékos csökkenést jelent 2016-hoz képest. Emelkedett viszont az észak-afrikai, frankofón államokból származó migráció mértéke: tavaly például 3243 elefántcsonparti állampolgár kért menedékjogot, ami 2016-hoz képest brutális, 112 százalékos emelkedést jelent.
Azokat, akik nem kapják meg a menekültstátust, a hatóságok elvileg hazaküldik, ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű intézkedéseket az érintettek mindössze 10 százalékának az esetében hajtják végre. Vagyis
az elutasítottak döntő része francia területen marad, amit a lakosság egyre nehezebben visel.
Ez utóbbi jelenség magyarázza egyébként azt, hogy a francia kormány a bevándorlási törvény szigorítását tervezi, amellyel elsősorban az illegális bevándorlás elleni küzdelmet kívánják erősíteni. A februárban beterjesztendő módosítás ellen a szélsőbaloldali pártok és egyesületek máris tiltakoznak.