Lengyelország függetlenségének 99. évfordulójára rendezett tömeggyűlésen a Jog és Igazságosság Párt elnöke becsületbeli ügynek nevezte, hogy Varsó háborús kártérítést követeljen Németországtól. Mint Jaroslaw Kaczynski fogalmazott, a németek kifizették a franciákat, a zsidókat és más nemzeteket azokért a veszteségekért, amelyeket a második világháború során elszenvedtek, de a lengyeleket nem.
Két hónappal ezelőtt már Witold Waszczykowski külügyminiszter is szóba hozta a jóvátételi igényt, azzal érvelve, hogy hazáját a náci Németország a háborúban tönkretette, de Berlintől mind a mai napig egyetlen fillér kárpótlást sem kapott.
A német kormány elutasítja a lengyel követelést, idézve a berlini törvényhozás jogügyi bizottságát, amely azzal érvel, hogy Varsó 1953-ban lemondott minden ilyen irányú igényéről és az 1990-ban Németország újraegyesüléséről aláírt úgynevezett "Kettő-plusz-Négy" hatalmi szerződés is kimondja, hogy Berlinnek nincs többé jóvátételi kötelezettsége. Ezzel azonban a varsói kormány arra hivatkozva nem ért egyet, hogy 1953-ban Lengyelország Moszkva utasítására járt el, és akkor is csupán a szintén szovjet érdekszférához tartozó Kelet-Németországgal szemben mondott le jogigényéről.
Noha Jaroszlaw Kaczynsky ezúttal főként becsületbeli ügyet emlegetett, Marius Blascsak belügyminiszter nemrég ezermilliárd dollárra becsülte a kárpótlás összegét, azonban Witold Waszczykowski külügyminiszter – alighanem a feszültség fokozódásának elkerülése érdekében – úgy vélte, hogy a jóvátételi igény pontos megállapításához alapos elemzésekre van szükség.