Oroszország katonákat, harci gépeket és helikoptereket és más technikát vont össze a Fehéroroszországgal közösen indult Zapad 2017, azaz Nyugat 2017 masszív hadgyakorlatra.
A két szövetséges azt állítja, hogy a cél a védelmi képességek tesztelése és nem az, hogy fenyegessék a nyugatot. 2009-ben, az akkori Zapad idején azonban egyes nyugati elemzők azt állították, hogy a gyakorlat része volt egy Varsó elleni szimulált atomtámadás és a következmények kezelése.
Az idén a NATO csapaterősítéseket és extra haditechnikát, köztük hadihajókat küldött a szomszédos tagállamokba. A balti országok légterét az Egyesült Államok felügyeli – a Financial Times című lap szerint attól tartva, hogy az oroszok esetleg olyan meglepetéssel szolgálnak, mint amikor 2014-ben elfoglalták a Krímet.
Moszkvában és Minszkben azt mondták, hogy az egyhetes hadgyakorlatban 12 700 katona és 250 tank vesz részt. Mivel 13 ezer fős gyakorlatnál már kötelező a nagyszabású külföldi megfigyelés engedélyezése, így elkerülhetik hogy a NATO szabad betekintést nyerjen abba, hogy mi is történik most.
Egyes nyugati országok kormányai azt állítják, hogy az oroszok és a fehéroroszok hazudnak és akár nyolcszor több katona vehet részt a gyakorlatban, mint amit hivatalosan közöltek.
Mivel Oroszország nyugaton határos Lettországgal, Észtországgal, Litvániával és Lengyelországgal, nyugati illetékesek éberségre intettek.
Az aggodalmakra válaszul Alekszander Fomin orosz védelmi államtitkár azt mondta a Deutche Welle tévének, hogy
a gyakorlat „teljes mértékben békés és védelmi jellegű”.
A moszkvai kormányilletékes emellett igyekezett megmagyarázni a négyévente rendezett gyakorlat nevét.
„A Zapad nevet nem politikai értelemben, mint a nyugati országokat, az EU vagy a NATO tagjait magukban foglaló fogalmat kell látni. Annyit jelent, hogy Oroszország nyugati része, illetve a tőle még nyugatabbra fekvő Belarusz” – magyarázta az illetékes.
Azt is közölte, hogy Moszkva „semmi esetben sem” tervez katonai behatolást a szomszédos országokba.
A német adó riportere feltette még a kérdést: nyugodtan alhatnak-e Kelet-Európa és a Baltikum lakói, amire Fomin azt válaszolta: „Természetesen, és ezt komolyan mondom”.
Fomin közölte még: a gyakorlat célja „kidolgozni a megfelelő módszereket, amivel a fegyveres erők felvehetik a harcot a terrorizmussal szemben”. Mindezt arra a kérdésre válaszolta, amely szerint Ukrajna aggódik, hogy támadó manőverbe mehet át a hadgyakorlat. Nem tudni, hogy az ukránok szóhasználatán gúnyolódott-e: a szomszédos országban ugyanis „Anti-terrorista Akciónak”, azaz ottani rövidítéssel ATO-nak nevezik a kelet-ukrajnai, oroszajkú és a Kijev és a Nyugat szerint az orosz kormány által támogatott lázadók elleni harcot.
Egy évvel ezelőtt a Putyin elnök potenciális utódjának számító Szergej Sojgu védelmi miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a gyakorlat forgatókönyveinek tervezésekor „fontos figyelembe venni a fokozódó NATO-tevékenységet a szövetséges állam, azaz Belarusz határai mentén és azt, hogy a NATO „rá akarja erőszakolni az akaratát más országokra”.
„Az európai NATO-tagoknak 300 millió lakosa van, Amerikának 600 millió, Oroszországnak pedig 146. Nevetséges azt mondani, hogy meg akarunk valakit támadni” – fejtegette tavaly Putyin orosz elnök azt sugallva, hogy inkább Moszkvának kell tartania a Nyugattól, mint fordítva.