A gazdasági élet fellendülése tartósnak tűnik, az ipari vezetők már jó ideje lámpással keresik a jól képzett szakembereket, így nem véletlen, hogy Németország komoly vonzerőt jelent az Európai Unió területén élő, jórészt pályakezdők számára.
Csupán a múlt évben már 634 ezren érkeztek letelepedési szándékkal, így a menekülthullám ellenére is a németországi migránsok zöme még mindig európai háttérrel rendelkezik. A legtöbben, szám szerint 171 ezren Romániából jöttek, a második helyen 123 ezer betelepülővel a lengyelek állnak, míg a harmadik helyre a bolgárok kerültek. A magyarok száma alig haladta meg az 50 ezret.
Az Európai Unió Földközi-tenger melléki tagállamaiból, így Görög- és Olaszországból, valamint Portugáliából és Spanyolországból összesen alig 92 ezren érkeztek álláskeresési célból, holott mind a négy országban jóval magasabb a munkanélküliség aránya, mint Németországban. Jelenleg csaknem 4 és fél millió az EU-ból bevándoroltak száma.
Azonban nem mindenki elhelyezkedési szándékkal érkezik, ugyanis az Európai Unió kelet-európai tagállamainak polgárait sok esetben a szociális juttatások vonzzák. A berlini migrációs hivatal kimutatásából az is kiderül, a bolgárok egyharmada, a románok és lengyelek közel 12 százaléka szociális segélyből él, ami meghaladja a szülőföldjük területén folyósított munkanélküli segély összegét, kiváltképpen akkor, ha népes családdal vándorolnak be. A magyarok esetében ez az arány alig éri el a 4 százalékot.
A közelmúltban Berlinben módosították a szociális juttatásokra vonatkozó intézkedéseket és azóta csak azon uniós állampolgárok jogosultak a teljes munkanélküli segélyre, akik legalább öt évig álltak hivatalos németországi alkalmazásban, és csupán azon kiskorú gyermekek után folyósítják a havi segélyt, akik szüleikkel együtt élnek, ugyanis korábban azok után is járt, akik Romániában, vagy Bulgáriában maradtak, azonban csalásokból származó botrányok után a német hatóságok változtattak az idevonatkozó törvényeken.