Kína annyira komolyan veszi az észak-koreai határon kialakuló potenciális válságot, hogy megerősíti a védelmet, új határőr dandárt hozott létre és bunkereket épít a polgári lakosság számára. Peking már az észak-koreaiak első, 2006-os atomtesztje óta erősíti az 1400 kilométer hosszú közös határ védelmét, ahol kerítést épített és fokozta a járőrözést.
A Wall Street Journal emellett arra utalt, hogy Peking növelte a katonai alakulatok számát is az észak-keleti régióban – ezt katonai- és kormányzati oldalakra valamint kínai és nemzetközi szakértőkre hivatkozva írta.
A CNN szerint Kína éles tüzérségi és helikopteres gyakorlatokat is tartott a térségben nemrég. Kommentátorok megjegyzik, hogy
Kínában gőzerővel folyik a hadsereg átszervezése és modernizálása.
Peking ugyanakkor többször is közölte, hogy az észak-koreai problémát nem lehet fegyveres úton megoldani. A kínai védelmi minisztérium szóvivője például hétfőn sem volt hajlandó válaszolni a szerinte „hipotetikus” kérdésre, hogy mit tenne a kínai hadsereg, ha konfliktus robbanna ki a Koreai-félszigeten.
Észak-Korea összeomlása ugyanis azt jelentené, hogy a határain katonai erőt felvonultató két nagyhatalom – az egyik oldalon Kína, a másik oldalon a Dél-Koreában jelenlévő Egyesült Államok – vonulna be valószínűleg az országba. A kínaiak ezt ugyanúgy szeretnék elkerülni, mint a határon át meginduló potenciális menekültáradatot. Arra számítanak, hogy a lehetséges konfliktus nyomán több százezer vagy akár millió menekülő indulna meg Kína észak-keleti része felé. Ellátásuk olyan költségeket hozna magával, amelyet Peking nem akar vállalni.
Az amerikaiak közben egy másik forgatókönyvre készülnek: eszerint
háború esetén az észak-koreaiak nagyon gyors inváziót indítanának és a fővárost, Szöult elkerülve megpróbálnák gyorsan megszállni Dél-Korea nagy részét.