200 nap elzártság: diákokon tesztelik, milyen lehet az űrben élni

Infostart
2017. július 11. 08:55
200 napos elzártságba vonult négy kínai diák, hogy Peking állami programja részeként teszteljék: milyen az élet egy önfentartó űrállomáson. A kísérlet során gyakorlatilag mindent újrahasznosítanak, beleértve a növényeket és a vizeletet és az állomás saját magát látja el oxigénnel. Szvetnik Endre összefoglalója.

Milyen érzés hónapokon át egy űrállomás zárt környezetében élni? Erre keresi most a választ négy kínai diák és a Pekingi Légi és Űrkutatási egyetem kutatói. A vállalkozó szellemű fiatalokat - akik azt remélik, hogy a kísérlettel nagyobb esélyük lehet igazi űrhajóssá válni - vasárnap zárták be a Holdpalota-1 névre keresztelt szimulációs konténerekbe.

Itt olyan önellátó ökorendszert hoztak létre, amely szinte mindent újrahasznosít,

miközben oxigént állít elő az emberek és állatok életben tartására.

Kína vezető szerepre tör az űrkutatásban és 2036-ra űrhajósokat akar felküldeni a Hold sötét oldalára.

Liu Hong professzor, a szimulációs program egyetemi kutatásvezetője azt mondta: mindent aprólékosan kiszámoltak: “úgy terveztük meg, hogy a növények által termelt oxigén épp elegendő legyen az emberek, állatok és a hulladékanyagot lebontó organizmusok számára” - mondta.

A fizikai önfenntartás mellett ugyanakkor fontos szerepet kapott a kísérletben résztvevők mentális állapotának vizsgálata is.

“Aki hosszú időt tölt el egy ilyen zárt környezetben, az kicsit depresszióssá válhat és pszichológiai problémák alakulhatnak ki”

- ismerte el a professzor.

A diákcsoport vezetője, Hui Lui már veteránnak számít, mert vasárnap fejezte be a korábbi, 60 napos tesztet a kísérleti kabinokban. Ő annyit mondott, hogy néha “kicsit nyomott volt a hangulata” a napi munka után.

A projekt tervezőcsoportja azt reméli, hogy egy napi rutin és feladatsor kialakításával kiegyensúlyozott kedélyállapotban tudják tartani a résztvevőket.

A 200 napos elzártság során azt is tesztelik, hogy miként reagálnak az emberek a napfény hiányára.

“Korábban ezt már teszteltük állatokon, most az embereken a sor” - mondta a kutatásvezető.

Közben a kínai holdprogramot egy időre visszavetette, hogy két hét alatt másodszor is kudarccal zárult az új kínai hordozórakéta, a Hosszú Menetelés 5 fellövése. A júniusi és július eleji misszió közül egyik sem tudta elérni célját, hogy új műholdakat állítson földkörüli pályára. Az okokat még vizsgálják és kínai szakértők azt állítják: a rakéták eddig megbízhatónak bizonyultak.