A kancellár az Európai Unió legutóbb tartott csúcsértekezletén is helyeselte az ukrán válság elhúzódása, valamint a Krím-félsziget orosz bekebelezése miatt Moszkvával szemben életbe léptetett nyugati szankciók fenntartását.
Németország keleti tartományainak miniszterelnökei viszont már több ízben is sürgették az embargó feloldását, azzal érvelve, hogy a megtorló intézkedések miatt az egykori NKD területén működő cégek komoly piactól esnek el.
Az ország újraegyesülése után is, a keletnémet ipar – amelynek jó része még a rendszerváltás idején kimúlt Kölcsönös Gazdasági és Segélynyújtási Szervezet emlőin nőtt fel – szívesen üzletelt orosz vállalatokkal. Így nem véletlen, hogy Brandenburg tartomány volt kormányfője, Matthias Platzek, a német-orosz fórum jelenlegi elnöke, sorozatos sikert arat Drezdában vagy Lipcsében mondott beszédeivel, amelyekben ostorozza az Oroszország iránt megnyilvánuló elutasító véleményeket.
A neki tapsoló közönség körében ugyanúgy megtalálhatók az egykori NDK állampártjából kinőtt Baloldali Párt tagjai, mint az Alternatíva Németország Számára elnevezésű jobboldali párt, vagy a Pegida nevű mozgalom támogatói, akiket az idegenekkel szembeni ellenséges magatartás toborzott egy táborba.
Szászország Lipcsében működő állami rádióadójának elnöke elmondta, hogy a hallgatók tömegesen reflektálnak az Oroszországgal kapcsolatos műsorokra.
A levélírók szerint Oroszország több Putyinnál, vagy a KGB-nél, de a média mostohán bánik az orosz kultúrával és művészettel.
A rádió elnöke utalt azonban arra is, hogy ebben a magatartásban jelentős szerepet játszik a kommunista múlt lélektani elfojtása, valamint a felejtés, illetve az 1945 és '89 közötti időszakra ereszkedő rózsaszín függöny, amelyen keresztül igen sok keletnémet ezekből az évekből már csak a szépre emlékezik.