A Nemzetközi Valutaalap igazgatója, ahogy az amerikai elnök, arra szólította fel a berlini kormányt, hogy tegyen lépéseket
az egyre nagyobb német árukivitel fékezésére, illetve az export és import között tátongó óriási különbség leépítésére.
Noha a kancellár többször is hangsúlyozta, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, a kormány most fontolóra vette az értéktöbblet adó csökkentését, hogy tovább élénkítse a belföldi keresletet. Lapértesülések szerint befolyásos közgazdászok indítványozták, hogy a jelenlegi 19 százalékról 14-re csökkenjen az értéktöbblet adó.
Előbb a Nemzetközi Valutaalap élén álló Christine Lagarde emelt szót a német export visszafogására, majd Donald Trump amerikai elnök is kifogást emelt a mind lendületesebben fejlődő német árukivitelből fakadó többlet lefaragása érdekében, de a nemrég megválasztott francia államfő is – osztva az Európai Unió bizottságának véleményét – úgy vélte, hogy ha Berlin nem változtat ezen a helyzeten, a tavaly már 25O milliárd euróra emelkedett
kereskedelmi többlet egy részét az unió gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamainak támogatására kell fordítani.
A német export szárnyalásának visszafogására az egyik legtekintélyesebb berlini gazdasági szakember, Carl Christian von Weizsäcker, az értéktöbblet adó csökkentését ajánlotta. Az 1968-ban bevezetett értéktöbblet adó jelenleg 19 százalék, de Weizsäcker szerint, ha ezt 14 százalékra szállítanák le, óriási lendületet adna a belföldi fogyasztásnak, ami közvetve kihatna mind az exportra, mind pedig az importra, ugyanis a vásárlók lényegesen több külföldi árut szereznének be, mint jelenleg és ezáltal fokozatosan csökkenne a kivitel és behozatal közti különbség. Carl Christian von Weizsäcker ugyanis attól tart, ha nem történik gyors intézkedés, az Európai Unió közössé teheti az egyes tagállamok adósságát, ami azt jelentené, hogy Németországnak is kezeskednie kellene a több uniós tagállam által felvett kölcsönökért.
A közgazdász javaslatát több, más szakember is támogatja, és lapértesülések szerint a terv már a kormány előtt van, azonban úgy hírlik, hogy a gazdasági minisztériumnak komoly fenntartásai vannak az értéktöbblet adó 19-ről 14 százalékra történő csökkentése ellen, ugyanis szerinte
éppen ennek az adónak a magas aránya jelenti a német export egyik alappillérét,
ezen felül nem is biztos, hogy a vevők inkább a külföldi termékek iránt fognak érdeklődni, ha 5 százalékkal olcsóbbá válik a németországi árukínálat. A kifogások között szerepel az is, hogy az sem várható el a német cégektől, hogy az értéktöbblet adó csökkentését követően áruikat ugyanilyen százalékkal olcsóbban hozzák forgalomba.