Non-stop nyilatkozatháború folyik Moszkva és a Nyugat között, miközben utóbbiak körében Németország és Olaszország játssza a jó zsarut, Amerika és Nagy-Britannia pedig a rosszat.
A cél, hogy az oroszok leállítsák az Aszad-rezsim támogatását.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter – aki egyszer még érdemrendet is kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől – pénteki, moszkvai tárgyalásai idején azzal vádolták meg az oroszokat, hogy az Aszad-kormányt védve megpróbálják eltussolni, mi is történt egy lázadó város elleni, múlt heti vegyifegyver-támadás idején.
Az orosz álláspont az, hogy a kormányerők egy lázadó fegyverraktárt támadtak és az onnan felszabaduló mérges gáz ölt meg több tucat polgári lakost.
Miközben a G7-es külügyminiszteri csúcson Olaszország és Németország megakadályozta, hogy újabb szankciókkal sújtsák Oroszországot, a Moszkvára történő nyomásgyakorlás részeként név nélkül nyilatkozó
fehérházi illetékesek azt sugallták: az oroszok bűnössége tudatában is védik az Aszad-rezsimet.
„Világos, hogy el akarják tussolni, mi történt” – mondta egy név nélkül nyilatkozó elnöki beosztott.
Nikki Haley, amerikai ENSZ nagykövet még tovább ment és azt mondta: az oroszok már a vegyifegyver-támadás előkészületeiről is tudtak, mert „nem voltak meglepve és gyorsan védekeztek”.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter most azzal az üzenettel ment Moszkvába: Oroszország „arcát mentve” még visszaléphet a szalonképtelen Aszaddal való szövetségtől.
A hivatalos orosz nyilatkozatok azonban a héten arról szóltak, hogy
Moszkva nem hajol meg a nyomás előtt.
Putyin orosz elnök azt állította, hogy a lázadók vegyifegyver-támadásokat készítenek elő például Damaszkusz egyes kerületei ellen. Ezeket az akciókat aztán a kormányra kenik majd, hogy újabb amerikai csapásokat provokáljanak ki.
Egy oldalvágással pedig emlékeztetett a 2003-as iraki inváziót megelőző, a tömegpusztító fegyverek meglétéről szóló, de hamisnak bizonyult nyugati vádakra.
„Orosz dezinformációs kampány” – volt erre a válasz a Fehér Házból.
Oroszországban azonban vannak olyanok is, akik lehetőséget látnak Trump aktívabb szíriai politikájában.
„Moszkva azért ment Szíriába, hogy jó feltételeket teremtsen a Nyugattal való párbeszéd helyreállításához, de a szíriai rezsim foglyává vált. Most viszont minimális tekintélyvesztéssel visszavonulhat” – írta a Vedomosztyi című gazdasági lapban a Moszkvai Közgazdasági Egyetem oktatója, Leonyid Iszajev.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!