Bár vannak traktoraik és nyerges vontatóik, a mobiltelefon tornyokat installáló US Cellular nevű cég még mindig használ lovakat.
A hegyes-dombos Wisconsin államban inkább a lovakra tesznek, amikor olyan saras erdei utakon kell felvinni a felszerelést, ahol a teherkocsik elakadtak és a terepjárók sem tudták megoldani a feladatot.
„Amikor a kerekek már nem bírják, a paták még mindig működnek” – mondja Al Brown, a vállalat Műveleti Igazgatója.
Az Egyesült Államokban is még mindig vannak olyan farmerek, akik lovakat alkalmaznak.
Valójában azonban a lovak már évtizedek óta kiszorultak a munkaerőpiacról. Egy új tanulmány most azt vizsgálja: mit tanulhat sorsukból a robotizáció által fenyegetett ember?
A 20. század elején úgy tűnt, még garantált volt a lovak alkalmazása, de jött a traktor és az autó, és 50 év alatt átvette a szorgos négylábúk szerepét.
A tekintélyes MIT, a Massachusetsi Technológia Intézet új kutatása azt vizsgálja, hogy hasonló változást hozhatnak-e az ipari robotok az ember számára.
A kutatás szerint
1990 és 2007 között minden, 1000 főre jutó és üzembe állított ipari robot 6 munkahelyet szüntetett meg.
Nem számítják azonban a robotok közé azokat a gépeket, amelyeket csak egy dologra lehet használni és nem lehet újraprogramozni.
Miközben a robotizált gépek száma nő, a tanulmány szerzői úgy találták, hogy
a kiszorított kétkezi munkások munkaereje nem jelenik meg automatikusan máshol:
nincs olyan munkakör, ahol megjelenne a felszabadult munkaerő és még az egyetemi végzettséggel rendelkezők, a tervezők és mérnökök száma sem növekszik.
Azt is megállapították, hogy például az amerikai gazdaságban egyelőre alacsonynak számít a robotizáció által megszüntetett állások száma. A hatalmas gazdaságban 360 és 670 ezer közötti munkahely szűnhetett meg a fejlődés miatt.
Összehasonlításul: Kína olcsóbb munkaereje miatt az évezred első évtizedében 2 millió munkahely „vándorolt át” Amerikából.
A gazdasági érvek amellett szólnak, hogy nem kéne tartani a robotizációtól, mert az lenyomja a fogyasztói árakat, a felszabaduló munkaerő pedig oda vándorol, ahol az ember még mindig előnyben van. A lovakkal azonban nem ez történt: 1910 és 1950 között nagyszámban szorultak ki az állatok a munkaerőpiacról.
Megint csak Amerikában 21 millióról 3-ra esett vissza a számuk az 1960-as évekre. Lovakat egyszerűen nem lett gazdaságos tartani.
A hasonló technológiai forradalmat átélő emberek számát nem lehet korlátozni: ők alacsonyabban fizető szolgáltató állásokba vándorolnak át.
A gond az, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek nyernek az automatizációval, nem feltétlenül tartanak igényt a munkájukra.
Az emberiségnek nagyobb eltökéltséggel kell válaszolnia a gépek kihívására, hogy ne jusson a lovak sorsára – jegyzi meg az Economist.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!