Egyikük entellektüel és az angol irodalom rajongója, de nem ő az angol anyanyelvű. Egyiküket szókimondó „Twitter-főparancsnoknak” is gúnyolják, míg a másik megfontolt, óvatos és számító.
Egyben azonban hasonlítanak: mindketten azt ismételgetik, hogy helyreállítják országuk nagyságát
– jegyzi meg Donald Trump amerikai és Hszi csin-Pin kínai elnök eheti találkozójáról a Reuters.
Trump vehemensen Kína-ellenes szólamokkal kampányolt az elnökválasztás előtt, és azóta sem ad olyan jeleket, hogy szeretné elsimítani a nézeteltéréseket a nagy rivális Pekinggel.
Legfrissebb fenyegetése az volt, hogy ha Kína – amely más országokhoz képest közeli viszonyt tart fenn Észak-Koreával – nem segít megrendszabályozni a sztálinista rezsimet, akkor ezt megteszi egyedül Trump Amerikája. Az elnök egy interjúban világossá tette, hogy a kereskedelmi kapcsolatok korlátozásával fenyegetve próbálja együttműködésre bírni kínai partnerét.
Ezt a törekvését pont akkor hozta nyilvánosságra, amikor Kínának megromlott a viszonya a fegyverekkel kísérletező Észak-Koreával. Peking nem akarja aláásni az észak-koreai rezsimet, mert ha válságosra fordul a helyzet, akkor menekültek milliói indulhatnak meg határai felé.
Trump többször is értésre adta: haragszik Kínára, amely szerinte olcsó gyártókapacitásaival „amerikai munkahelyeket ölt meg”.
A Trump-féle Fehér Ház viselkedését elemző megfigyelők szerint az elnök veje, Jared Kushner lehet az, aki segít diplomáciai mederben tartani a megbeszéléseket.
A kínaiak aggódnak Trump hírhedt beszólási kényszere miatt, és azért, mert esetleg kényelmetlen helyzetbe hozhatja vendégét,
miközben az ő kultúrájukban a tekintélyvesztés az egyik legrosszabb dolog, ami történhet egy vezetővel.
Nem segít a Kína csendes-óceáni ambíciói miatt a két ország között kialakult és még Barack Obama idejéből származó feszültség.
Üzletemberek figyelmeztették a nacionalista szólamokra hajlamos feleket, hogy
az egész világ kárára válna Kína és Amerika esetleges kereskedelmi háborúja.
A kompromisszumkeresést azonban fékezi, hogy míg Trump az elzárkózás politikáját követi, addig Hszi a globalizáció előnyeit hangsúlyozza.
Mégis, az a tény, hogy elszánták magukat a csúcstalálkozóra, - amelytől nem sokat remélnek - arra utal, hogy mindketten fontosnak tartják a személyes kapcsolat kiépítését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!