A török rendőrség kedd reggel máris közzétette az elfogott és kissé összevert feltételezett isztambuli merénylő képét és nevét. Az isztambuli régió kormányzója Abdulgadir Masaripov néven említette a férfit, aki 34 éves üzbég állampolgár és a legutolsó hírek szerint Iránból érkezett.
Masaripov a kormányzó szerint már be is vallotta, hogy ő követte el újév hajnalán a 39 halottat követelő mészárlást a divatos isztambuli klubban, a Reinában.
Ugyancsak a hatóságok állítása szerint a férfi négy nyelven beszél és Afganisztánban képezték ki. Erre utalhat, hogy a gépkarabéllyal elkövetett mészárlás során a támadó mindössze hét perc alatt végzett több tucat emberrel.
Az, hogy Masaripovot élve fogták el, segíthet a török hatóságoknak az országban található dzsihadista sejtek felkutatásában – az újévi merényletet ugyanis az Iszlám Állam vállalta magára, és azt mondta, hogy Masaripov az ő harcosuk.
Az üzbég férfivel együtt két iraki férfit és két afrikai nőt is őrizetbe vettek és a rajtaütés idején Masaripovval volt annak négyéves fia is.
Későbbi hírek szerint a török rendőrség két kínai állampolgárt is elfogott azzal a gyanúval, hogy közük volt a szilveszteri támadáshoz. Hasonlóan a korábban elfogott kínaiakhoz, ők is ujgurok, azaz az ország északnyugati Hszincsiang tartományában élő muszlim kisebbség tagjai. Ezzel már 35-re emelkedett a Reina klubban elkövetett vérengzés után őrizetbe vett gyanúsítottak száma.
Kérdés, hogy mennyi információt tudnak majd szerezni a gyanúsítottak emberi jogait valószínűleg lazán értelmező török hatóságok, és meg tudnak-e akadályozni további támadásokat. Csak tavaly több mint 20 véres terrortámadást követtek szélsőségesek – az Iszlám Állam emberei és a kurd PKK radikálisai - az országban.
Nyugati elemzők már pedzegetni kezdték, hogy az ismétlődő merényletek nyomán kérdésessé válik, hogy a Törökországgal amúgy is vitában álló NATO-szövetségesek mennyire fogják támogatni az országot.
„Ez annak a tesztje, hogy mennyire veszi komolyan a NATO a szövetséget, mennyire hajlandó megvédeni Törökországot és hogy szerinte érdemes-e” – mondta Natana DeLong-Bas a Boston College professzora, ellentmondásosan megítélt iszlám szakértő.
„Törökországot gyakorlatilag minden oldalról támadják, sok ellensége van. A NATO szerepe nagyon fontos. Ha egy állam vagy valamely csoport részéről érheti támadás Törökországot, akkor az aktiválhatja a közös védelemről szóló 5. Cikkelyt” – fejtegette William Keynor egy másik intézmény, a Bostoni Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.
Más szakértők megjegyezték, hogy a sikertelen nyári puccs után végrehajtott tömeges tisztogatások a rendőrség és a hadsereg soraiban alaposan meggyengítették a török biztonsági erőket.
Jenny White, a stockholmi egyetem Törökország-szakértője szerint ugyanakkor kétséges, hogy a NATO közbelépne, mivel a szövetség csak más államokkal szemben védi meg tagjait.
Az InfoRádió Aréna című műsorában kedden 6 órakor két Törökország-szakértővel hallhatnak beszélgetést.