A menekültkérdés, ezen belül pedig a mohamedán vallásúak integrálása erősen megosztja a német társadalmat.
A bevándorlás engedélyezését szorgalmazók és a határok lezárását sürgetők közti kompromisszumot egymás után felmerülő problémák akadályozzák. Így aligha szolgálja a két tábor közti közeledést az állambiztonsági hivatalban leleplezett kém ügye.
Az 51 éves férfit tavasszal arra a feladatra alkalmazta az ország belbiztonságának szavatolására létrehozott intézmény, hogy figyelje meg a szalafista csoportok tevékenységét. Ehelyett azonban álnév alatt az internet révén éppen azokat tájékoztatta folyamatosan az állambiztonsági hivatal akcióiról, akiknek szervezkedéséről értesüléseket kellett volna gyűjtenie.
A nyomozást vezető ügyész közlése szerint a gyanúsított beismerte az ellene felhozott vádakat, és utalt arra, hogy egy olyan szervezetnek a tagja, amely titkos tevékenységet folytat.
Nem titkolta azt sem, hogy szabadulása után az Iszlám Állam harcosaként Szíriába akar menni.
A nyomozás során kiderült az is, hogy családja tudta nélkül két évvel ezelőtt áttért a mohamedán vallásra, amelynek időközben mindenre elszánt követőjévé vált. Így tervbe vette merénylet elkövetését az állambiztonsági hivatal kölni székháza ellen.
De nem szolgálja a menekültkérdésben kialakítandó kompromisszumot az a hír sem, amely szerint az alsó-szászországi közigazgatási bíróság helyt adott egy koszovói migráns keresetének, hogy ne toloncolják vissza Magyarországra.
A koszovói férfi még 2013-ban Magyarországon át érkezett Németországba, ahol elutasították menedékjog iránti kérelmét arra hivatkozva, hogy a dublini mechanizmus keretében a magyar hatóságok vállalták a menekültügyi eljárás lefolytatását, mert Magyarországon lépett először az Európai Unió területére.
A döntés ellen a férfi bírósághoz fordult, amely helyt adott keresetének. Ez ellen a német menekültügyi szervek fellebbeztek, így került az ügy immár az alsó-szászországi tartományi közigazgatási bíróság elé. A bíróság azonban megerősítette a korábbi döntést azzal érvelve, hogy a koszovói férfit úgymond embertelen vagy megalázó bánásmód fenyegetné, ha kiutasítanák Magyarországra és fennállna az a veszély is, hogy rövid úton kitoloncolnák Szerbiába is, ahol ismeretlen a menekülés okainak vizsgálatát szavatoló eljárás.