Miután először a zöldpárti elnökjelölt, Jill Stein, majd Hillary Clinton kampánystábja is megkérdőjelezte az amerikai elnökválasztások tisztaságát, Donald Trump visszatért a kampány idején rá jellemző megjegyzésekhez.
A szenvedélyes twitterezőként ismert Trump azt írta: „Nemcsak az elektori szavazatokat nyertem meg elsöprő többséggel, de a választói szavazatokat is, ha levonjuk azokat a milliókat, akik illegálisan szavaztak”.
Trump ezt úgy mondta, hogy az összesítések szerint Hillary Clintonra összesen kétmillióval többen voksoltak, mint őrá. Az amerikai választási rendszer sajátossága azonban, hogy nem mindig az a jelölt nyer, aki több állampolgári szavazatot gyűjt be.
Miközben a három államban újraszámlálást követelő Jill Stein több mint 6 millió dollár adományt gyűjtött össze, hogy megfinanszírozza a folyamatot, Donald Trumpot alkotmányjogászok és a nagy pártok etikai tanácsadói figyelmeztették: meg kell szabadulnia üzleti érdekeltségei egy részétől, ha hivatalba akar lépni.
Jogászok szerint az úgynevezett elektori kollégium blokkolhatja az elnökségét, ha alkotmánysértőnek találja Trump üzleti érdekeltségeit.
A megválasztott elnöknek Indiában, de emellett az Egyesült Arab Emírségekben, Kanadában, Kínában és több más országban vannak befektetései.
Trump azt állítja: az elnökség fontosabb a cégnél, „nem akar semmit, csak vezetni az országot”.
A megválasztott elnök közölte, hogy cégei napi irányítását átadta gyerekeinek, ugyanakkor megtartotta tulajdonrészét, a családtagok pedig ott ültek az asztalnál a külföldi vezetőkkel folytatott találkozókon.
„Ez leértékeli az elnökséget és aláássa Amerika külföldi megítélését” – mondta Ian Bremmer politológus, az Eurázsia Csoport nevű nemzetközi kockázatelemző cég elnöke.
Trump helyzetét látszólag erősíti, hogy más politikusokkal szemben nem vonatkoznak rá az összeférhetetlenségi szabályok: „A törvény teljesen az oldalamon áll, az elnök esetében nem merül fel összeférhetetlenség kérdése” - mondta. Egyes alkotmányjogászok szerint azonban átlátható módon meg kell válnia üzleti érdekeltségeitől, mert úgy járhat, hogy az elektori kollégium nem hagyja jóvá a győzelmét.
„A megjegyzése arra utal, hogy nem ismeri az alkotmányt” – mondta Norman Eisen, az Obama-kormányzat volt etikai tanácsadója. „Üzletemberként kifizetéseket és ajándékokat kap” – ha így teszi le a hivatali esküt, alkotmánysértést követ el.
Itt lépnek be a képbe a szövetségi államok elektorai, akiknek december 19-én, a papírforma szerint kellene szentesíteni Trump győzelmét. Most nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy „az alkotmány szellemét követve” megakadályozzák Trump elnökségét, ha a megválasztott elnök nem adja fel külföldi érdekeltségeit.