Kisebbfajta Trump-hatásnak számít Franciaországban az a tény, hogy a jobb, illetve jobbközép pártok által szervezett elnökjelölt-állító választás első fordulóját Francois Fillon volt miniszterelnök nyerte meg, ráadásul fölényesen, közel 16 százalékpontot verve rá a közvélemény-kutatók és a francia média által főesélyesnek beharangozott Alain Juppéra.
A dolog egyáltalán nem tetszik az amúgy is balra húzó véleményformáló elit nagy részének, már csak azért sem, mert a 71 éves Alain Juppéban egy teljesen baloldal-kompatibilis jelöltet látnak. Ezt a tényt, mármint a kompatibilitást az Elabe nevű közvélemény-kutató intézet egyik felmérése is visszaigazolja, melyből az derül ki, hogy az első fordulón részt vett 4,1 millió szavazó nem kevesebb mint 15 százaléka baloldali szimpatizánsnak vallotta magát, és kifejezetten azért mentek voksolni, hogy megakadályozzák Nicolas Sarkozy bekerülését a második fordulóba.
Túl azon a kérdésen, hogy mennyire tisztességes baloldali szimpatizánsként részt venni egy jobboldali előválasztáson, ahol nem mellékesen a szavazóknak alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint egyetértenek a jobb, illetve a jobbközép pártok értékeivel, a francia elemzők most azt boncolgatják, hogy ugyanezen baloldali szimpatizánsok november 27-én elérhetik-e, hogy a multikulturális társadalom-modellt hangoztató Alain Juppé végül mégis megnyerje az előválasztást, és ily módon a jobboldal elnökjelöltjévé váljon.
A választók megdolgozása mindenesetre máris megkezdődött. Alain Juppé és támogatói azt hangoztatják, hogy Francois Fillon gazdasági programja „túlságosan brutális”. Amivel egyrészt arra céloznak, hogy a volt miniszterelnök 20-ról 22 százalékra emelné az áruforgalmi adót, de főleg arra, hogy félmillióval csökkentené az 5,5 milliós közalkalmazotti állományt.
A baloldali sajtó ezzel párhuzamosan igyekszik hiszterizálni a közvéleményt, azt sulykolva, hogy Francois Fillon valójában „ultrakonzervatív”, sőt szélsőjobboldali politikus, ráadásul Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja, ami ezekben a körökben főbenjáró bűnnek számít.
A józanabb elemzők számára ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a volt miniszterelnöknek komoly esélye van legyőzni a szélsőjobboldalinak tartott, valójában az utóbbi időben egyre inkább balra tolódott Nemzeti Front elnökét, Marine Le Pent, aki az elmúlt hónapok felmérései szerint egészen biztosan eljutna a jövő évi elnökválasztások második fordulójáig. Ami azt jelenti, hogy vasárnapi győzelme esetén Fillont gyakorlatilag Franciaország következő államfőjének lehet tekinteni.
Amennyiben azonban mégis Alain Juppé lenne a vasárnapi előválasztások nyertese, úgy Marine Le Pen esélyei elképesztő mértékben megerősödnének, hiszen beigazolódna az, amit évek óta hangoztat, miszerint nincs lényegi különbség a bal- és a mérsékelt jobboldal között, ráadásul arra is hivatkozhatna, hogy a jobboldal nem átallt egy korrupció miatt elítélt jelöltet indítani.
Márpedig sokan úgy vélik, hogy Marine Le Pen megválasztása elkerülhetetlenül polgárháborúhoz vezetne, hiszen azt a baloldali választók túlnyomó része biztosan nem fogadná el, és a Donald Trump győzelmét kísérő tiltakozáshullámra kerülne sor Franciaországban is, csak lényegesen brutálisabb formában. Mindebből egyes elemzők számára az következik, hogy akik Francois Fillon demonizálásán ügyködnek, azok valójában Marine Le Pen megválasztását készítik elő.