Az idén már többször elhangzott, hogy rövid időn belül atomháború törhet ki a NATO és Oroszország között. A leginkább mértékadó nyilatkozónak Sir Richard Shireff brit tábornok tűnt, aki a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettese volt.
Ash Carter amerikai védelmi miniszter hétfőn vádolta meg „nukleáris kardcsörtetéssel” az oroszokat. Ők viszont Carternek egy amerikai rakéta-támaszponton elmondott beszédéből azt hallották ki, hogy Amerika atomfegyverekkel támogatná a Moszkvával háborúba keveredő NATO-szövetségeseit.
Moszkva és a NATO, illetve az Egyesült Államok szembenállása miatt ezért ha sokkolónak is, de hihetetlennek nem tűnt az a hír, hogy Oroszország háromnapos masszív polgári védelmi gyakorlatot indított egy fiktív atomháborús helyzet kezelésére.
Nagy-Britanniában a bulvárlapok – a Daily Mail, az Express, a Sun és a Metro – azonnal rárepültek a hírre, amit úgy tálaltak, hogy 40 millió embert – ez valamivel több, mint az összlakosság negyede – telepítettek ki a háromnapos gyakorlatban.
A Mail még azt is megírta, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint hamarosan kitörhet az atomháború, de az orosz hatóságok például 12 millió ember befogadására alkalmas földalatti bunkereket építettek. Putyin „állítólag” „1000 négyzetkilométeres bunkert vágat az Urál hegységbe, hogy innen irányítsa az atomháborút” – illusztrálta a helyzetet az Express című brit bulvárlap.
A hírt ugyanakkor egyetlen komolyabb hírügynökség vagy nemzetközi lap sem vette át, bár az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma, az MCSSZ honlapján hosszú hír olvasható egy háromnapos polgári védelmi gyakorlatról, amely valóban 40 millió embert és 200 ezres katasztrófaelhárító személyzetet érint.
Konkrét utalás ekkora embertömeg kitelepítésére, nukleáris csapás utáni katasztrófaelhárításra vagy atombunkerekre azonban nincs a hírben. Az orosz média közben – így a Kreml vonalát követő állami tévék sem tesznek említést az atomcsapás utáni mentesítést szimuláló gyakorlatról.
A megromlott kapcsolatok jeleként az oroszok egy a nukleáris energia kutatásáról szóló és az amerikaikkal folytatott polgári programot is felfüggesztettek. Előzőleg a fegyverben használható plutónium megsemmisítését célzó katonai egyezményt mondták fel Washingtonnal.
A két nagyhatalom között a szíriai helyzet miatt mérgesedett el még inkább a viszony. Az amerikaiak háborús bűnökkel vádolták az Aleppót bombázó légierőt, az orosz TV viszont olyan tudósításokat mutatott be, amelyek szerint a terroristának nevezett lázadók lövik a város kormánykézen lévő negyedét – így az egyetemet is.
Meglepő módon az orosz külügyi szóvivő azt mondta: John Kerry amerikai külügyminiszter a lelkét beleadva, mindent megtett a tűzszünetért. Ezzel valószínűleg arra akartak utalni, hogy az amerikai államgépezet más részei nem akartak megállapodni az oroszokkal.