eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Miért megfizethetetlen a londoni lakás?

London példát mutathat arra, hogyan kell megfékezni azt, hogy a felszökő ingatlanárak kiszorítsák a piacról a helyi lakosokat. A brit főváros polgármestere átfogó vizsgálatot indít arról, hogy mennyiben felelősek a pénzes külföldi befektetők azért, hogy elképesztően drágák a londoni ingatlanok.

„Ami sok az sok” – mondhatta magának Sadiq Khan főpolgármester amikor eddig példanélküli vizsgálatot rendelt el az egekbe szökött londoni ingatlanárak miatt.

Amíg tizenöt évvel ezelőtt akár egy egyedülálló és átlagfizetést kapó londoni is megengedhette magának, hogy lakást vegyen a városban, addig mostanra egyes helyeken ötszörösére emelkedtek az árak, aminek nyomán egyre többen mondhatnak le arról, hogy ingatlant vegyenek maguknak.

A legtöbben az árakat felhajtó külföldi befektetőket okolják és Khan most az ő szerepükről akar informálódni. A tanulmány más, külföldi nagyvárosok tapasztalatait is magában foglalja majd.

A James Bond-filmekből ismert vauxhaulli MI6 épület közelében álló egyik torony jó példa arra, hogy hajtja fel a gazdag külföldi befektetők pénze az árakat.

A Guardian című lap riporterei kiderítették, hogy az 50 emeletes épület 214 luxuslakosztályának 60 százaléka külföldi kézben van. Az összes lakás negyede offshore cégek nevén van és sokban nem is lakik senki.

A brit vásárlók aránya – 35 százalék - London központi kerületeiben a legalacsonyabb. (Közéjük tartoznak egyébként a városban élő külföldi munkavállalók is). A Chelsea, Mayfair és Hampstead negyedekben eladott lakások 25 százalékát pedig olyan külföldiek veszik meg, akik nem is élnek az ingatlanokban.

Kirívó példa az ultra-drága észak-londoni Bishops Avenue – a londoni Rózsadomb – ahol olyan paloták is állnak, amelyek belseje romos. A tulajdonosok csak azért vették meg őket, mert úgyis felmegy az áruk.

Ami azonban újabb trend az az, hogy a pénzes külföldi befektetők - gazdag kínaiak, öbölbeli arabok és mások – olyan kerületeket is megcéloznak ahol hagyományosan középosztálybeli vagy szegényebb lakosok élnek.

Ahogy drágulnak a luxuskerületek, úgy vándorolnak át a gazdagabb, de nem szupergazdag lakosok a korábban kevésbé vonzó városrészekbe. Ez a fajta dzsentrifikáció viszont kiszorítja a korábbi lakosokat, akiknek egyre messzebbről kell ingázniuk a munkahelyükre.

A Hong Kong-i és kínai vevők még a nem igazán vonzó kinézetű alvóvárosokban, például a nyugat-londoni Slough-ban is megjelentek.

Bár sokan a külföldiekre mutogatnak, ingatlanpiaci szakértők megjegyzik: épp külföldi pénzből épülnek újabb lakások több angliai városban és a Londonban vett ingatlanoknak mindössze 7 százaléka kerül külföldi kézbe. Az igazi gond igazából az, hogy nincs hova építeni. Ha pedig felszabadul egy-egy telek, akkor a tulajdonos nagy haszonra vár – ami azt jelenti, hogy luxuslakásokat húznak fel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×