Nem tudta áttörni a Kínai Nagyfalat az Uber. Az úgynevezett diszruptív – azaz a bevett üzleti modelleket felforgató - technológia egyik úttörőjének térnyerését egy helyi cég kaszálta el a Kínai Népköztársaságban.
Két éven át tartó csata után a masszív helyi versenytárs, az Apple által is megtámogatott Didi Chuxing győzött. A cégek közötti alku részeként az Uber kiszáll a kínai piacról, viszont 20 százalékos részesedést kap a Didiben – árulta el a Reutersnek egy bennfentes forrás.
Később a Didi is megerősítette a hírt, az Uber pedig azt hangsúlyozta, hogy a kínai cég legnagyobb részvényese lesz a 20 százalékos részesedéssel.
Az Uber China nevű kínai leányvállalatot 7 milliárd dollárra értékelték, míg a Didit 28 milliárdra – így az új cég értékét 35 milliárdra dollárra becsülik.
A két vállalat kemény árháborút vívott egymással, mindketten nagy pénzeket költöttek az ügyféltoborzásra, melynek részeként komoly árengedményeket kínáltak.
Az Uber végül belátta, hogy nem tud nyereségesen működni, szemben az amerikai és kanadai piaccal. A vállalatnak közel 100 nagyvárosban is pozitív a szaldója, Magyarországról például azonban kénytelen volt távozni a törvényi szabályozás miatt, amely előírta, hogy a taxiscégeknek diszpécserszolgálattal kell rendelkezniük, míg az Uber üzleti modellje épp okostelefon-alkalmazására épül.
Piaci elemzők szerint Kínában nem sok esélye volt az Ubernek a mamutméretű Didivel szemben, amely a magántaxi piac 87 százalékát birtokolja.
Az utasok számára most véget érnek a két éven át tartó mézeshetek, mert az új cégnek már nem kell kedvezményekkel megfognia őket. Az alku részeként a Didi is befektet az Uberbe, méghozzá 1 milliárd dollárt. Ezt egyes piaci elemzők a majdani nemzetközi terjeszkedés csírájának mondják.
„Előfordulhat, hogy a két vállalat együttműködik majd külföldi piacokon” – mondta Richard Ji, a 900 millió dollárnyi Didi-részvényt kezelő és birtokló All-Stars Investment Ltd társalapítója.
A kínai cég már korábban szövetségre lépett a hasonló profilú amerikai Lyft, az Indiai Ola és a dél-kelet-ázsiai Grab cégekkel.
Mint a Reuters megjegyzi: az Uber és a Didi alkuja újabb jele annak, hogy a globális internet és technológiai cégeknek nehéz dolguk lehet Kínában, ahol a helyi vállalkozók – részben a kormány támogatásával – hatalmas cégeket hoztak létre.
Az Uber számára a kínai alku pedig „felszabadító hatású” lehet vélik a szakértők. A lehetséges nyilvános részvénykibocsátást ugyanis épp a kínai piacon elszenvedett hatalmas veszteségei akadályozták. „Kína létében fenyegette az Ubert, mert olyan mértékben vesztettek ott tőkét, amely más piacokon folytatott tevékenységüket is veszélybe sodorta” – mondta Arun Sundararajan, a New York-i egyetem professzora.
A vállalat így most más piacokra koncentrálhat, ahol van esélye arra, hogy háttérbe szorítsa versenytársait. Az úgynevezett „megosztásalapú gazdaság” egyik fő képviselőjének tartott Ubert közben hazájában, az Egyesült Államokban és más nyugati országokban is súlyos bírálatok érték egyrészt adófizetési gyakorlata másrészt a neki dolgozó sofőrök nem alkalmazotti jogállása, így kiszolgáltatottsága miatt.