A korábbiakhoz képest lényegesen kevesebben tüntettek kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen: a rendőrség szerint a demonstrálók száma országszerte 64 ezerre rúgott, a tiltakozásokat szervező, a szélsőbalhoz kötődő szakszervezetek szerint pedig 200 ezerre. A számlálásban mutatkozó eltérés a fővárosban is hasonló arányú volt: a rendőrök 15 ezer résztvevőt számoltak össze, a Force ouvriere nevű szakszervezet viszont 55 ezret. Csak összehasonlításként: a június 14-i, erőszakos megnyilvánulások által tarkított párizsi demonstráción a rendőrök szerint 125 ezren, a szakszervezetek szerint 1,3 millióan vettek részt.
Kedden, miközben a tömeg helyenként sarló-kalapácsos zászlókkal vonult, és itt-ott a szokásos, símaszkot viselő törő-zúzók kisebb károkat okoztak, a szenátus a munka törvénykönyvének módosításáról szavazott. A szakszervezetek egyébként éppen ezért időzítették erre a napra a sorrendben immár tizenegyedik demonstrációjukat, ám azzal nem sikerült megfélemlíteniük az amúgy jobboldali többségű szenátust.
A szavazás során a honatyák ugyanis visszahoztak néhány, a baloldal és a szakszervezetek által túlságosan liberálisnak tartott és korábban a képviselőházban a törvénytervezetből kigyomlált paragrafust, például azt, amely lehetővé teszi a 35 órás munkahéttől való eltérést. A lépés persze nem bír különösebb jelentőséggel: mivel nincs egyetértés az alsó- és a felsőház között, az utolsó szót a baloldali többségű képviselőház fogja kimondani, és mindenki előre tudja, hogy mi lesz az eredmény.
Ezzel együtt a kormány- és az államfő továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy a törvénymódosítást mindenképpen átviszik, a vállalkozók azonban egyre inkább azt mondják: ebben a teljesen „kiherélt” formában annak semmi értelme sem lesz.
A tüntetések kapcsán egyébként a Valls-kabinetnek egy váratlan problémával is szembesülnie kellett, kiderült ugyanis, hogy a rendőrök körében aggasztó méreteket öltött az elégedetlenség. Ezt a helyzetet legalább három rendőr-szakszervezet vezetője jelentette be, hangsúlyozva, hogy kollégáik többsége a kimerülés határán áll. Ennek oka az, hogy a még mindig érvényben lévő rendkívüli állapot miatt állandó készenlétben állnak, a terrorfenyegetettség komoly erőpróbát jelent számukra, emellett pedig az Európa-bajnokság mérkőzéseit és a francia szakszervezetek demonstrációit is biztosítaniuk kell.
„Kollégáim frusztráltak” – mondta nemes egyszerűséggel az egyik rendőr-szakszervezet vezetője, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a szakszervezetek tiltakozásain megjelenő törő-zúzók immár szemmel láthatóan keresik a konfrontációt a rendőrökkel, a lakosság egy része pedig növekvő ellenszenvet mutat irántuk.
Mindezt tetézi, hogy a feladatok megsokszorozódása miatt a rend őrei rengeteget túlóráznak, amit azonban eddig még nem fizettek ki nekik. Ez tovább fokozza az elégedetlenséget, figyelmeztettek az érdekvédők, hozzátéve: ha a terhelés nem csökken, annak előbb-utóbb a lakosság biztonsága látja kárát.