Elképesztő iramú és látványos volt a magyar-belga találkozó a francia sportkommentátorok szerint. Az már a mérkőzés előtt világos volt, hogy a két csapat közül a legtöbben a belgákat tartják esélyesebbnek, de számos elemző úgy vélte, nagyon óvatosnak kell lenni a „meglepő és veszélyes” magyar csapattal szemben.
A belgák négygólos győzelme mindenesetre semmit sem változtatott a magyar csapat franciaországi pozitív megítélésén. A L'Equipe című sportnapilap szerint például a magyarok végig „nagylelkű, sokszínű és élvezetes” játékot mutattak, de nem tudtak gólt lőni, a szerző szerint egyebek mellett azért, mert Szalai gyakran elszigetelt maradt a belga védők között.
A Le Point című hetilap internetes kiadásában Király Gábor teljesítményét emeli ki, hangsúlyozva, hogy bravúros védései nélkül a magyarok veresége akár nagyobb arányú is lehetett volna.
Összességében azt lehet mondani, hogy a francia kommentátorok immár a tisztelet hangján beszélnek nemcsak a magyar, hanem általában a kelet-közép-európai csapatokról is. Amit azért érdemes megemlíteni, mert az Európa-bajnokság kezdetén a hanghordozásokban egyfajta leereszkedés volt érzékelhető, ami egyes nyugat-európai játékosok viselkedésén is tetten érhető volt.
A csoportmérkőzések végére azonban ez a lekezelő hozzáállás teljesen eltűnt és mindenki számára világossá vált: a magyarok, a horvátok, a lengyelek, vagy éppen a szlovákok a nyugat-európai csapatok egyenrangú ellenfelei, és kijár nekik a tisztelet. Nem kizárt, hogy ez a magatartásbeli változás a politikai és a gazdasági viszonyokra is kisugárzik majd.