eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Félnek és hazamenekülnének a francia dzsihadisták

Egyre több, az Iszlám Állam kötelékeiben harcoló, francia állampolgárságú dzsihadista térne haza. Van aki egyenesen a francia nagykövetségektől kér segítséget.

Már nem annyira vonzó az Iszlám Állam a francia állampolgárságú dzsihadisták számára - állítja a franca titkosszolgálatok koordinálásával megbízott parancsnok. Didier Le Bret szerint egyre többen menekülnének az iraki és a szíriai hadszínterekről, és e célból immár a nagykövetségeket is megkeresik, hogy esetleges hazatérésük módozatairól érdeklődjenek.

A belső elhárítás szerint május végéig összesen 248 francia állampolgárságú dzsihadista tért haza, nagy részüket a hatóságok letartóztatták, és tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik őket.

Az eddigi tapasztalatok szerint a terroristák egyrészt azért akarnak hazatérni, mert 50 százalékkal csökkent a zsoldjuk, de ennél is fontosabb, hogy egyre jobban félnek az őket érő folyamatos bombázásoktól, emellett az Iszlám Állam nevű szervezet vezetőit korruptaknak és kegyetleneknek tartják.

Egyesek arra panaszkodnak, hogy hátrányosan megkülönböztették őket a harctéren annak alapján, hogy mely európai országból származtak, de vannak, akik azt kifogásolják, hogy a harcok során muzulmánokat kellett ölniük. Ami eléggé hátborzongatóan hangzik, azt jelenti ugyanis, hogy semmi kifogásuk sem lett volna a „keresztesek” gyilkolása ellen.

A dezertálni vágyókkal szemben a francia hatóságok rendkívül óvatosak. Egyrészt azért, mert amint a már említett Didier Le Bret fogalmazott, az Iszlám Államtól való elfordulásuk nem jelenti azt, hogy hirtelen a nyugati demokráciák feltétlen híveivé váltak volna.

Nemigen lehet tudni tehát motivációjukat: tényleg belefáradtak a harcokba és a kegyetlenkedésekbe, vagy pedig szülőföldjükön akarják folytatni a „küzdelmet”, például terrorista támadások, merényletek elkövetésével? Ez utóbbira nemcsak az Iszlám Állam, hanem az al-Kaida terrorszervezet is biztatja harcosait, illetve híveit.

De nem ez az egyetlen dilemma: a belső elhárítás főnöke szerint a kemény harcokat megjárt iszlamista „veteránok” a vietnami háborúban részt vett katonákra jellemző poszttraumás zavarokat mutatnak, sőt egyesek állapota kifejezetten pszichiátriai kezelést igényel. Vagyis a hazatérni kívánók egy része immár az iszlamista ideológia nélkül is közveszélyes.

Komoly kérdés tehát, hogy miként viszonyuljon ezekhez a személyekhez a francia társadalom, egyáltalán visszafogadja-e őket vagy sem? A dzsihadisták hazatérése persze egyáltalán nem könnyű, mondta a francia sajtónak Didier Le Bret, az Iszlám Állam vezetői ugyanis gondolkodás nélkül kivégeztetik azokat, akik a dezertálási szándék jeleit mutatják, hazai pályán pedig börtön vár rájuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×