Durvul a helyzet a munkajogi reform elleni tüntetésen
A menet elején haladó mintegy száz tüntető egy adott pillanatban kivált az előre meghatározott útvonalon haladó tömegből, és az egyik szomszédos utcában kirakatokat törtek be, szemetes konténereket borogattak fel, gépkocsikat rongáltak meg és üvegekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A rendfenntartó erők 12 embert előállítottak, majd miután a rendre helyreállt, helyszíni tudósítások szerint a rendbontók többsége visszament a békésen tiltakozók közé.
Az összecsapásokat követően a párizsi prefektúra nyolc embernek megtiltotta a tüntetéseken való részvételt. Közöttük van az a három férfi is, akik múlt héten felgyújtottak egy rendőrségi gépkocsit. A többi érintett is részt vett már incidensekben a korábbi tüntetéseken.
Az olajfinomítókban dolgozók sztrájkja miatt immár negyedik napja akadozik az üzemanyag-ellátás Franciaországban, de a munkabeszüntetések és tiltakozások miatt csütörtök akár fekete napnak is minősülhet. Az ország tizenkilenc atomerőművében a dolgozók 24 órás sztrájkot szavaztak meg, ami persze nem jelenti azt, hogy teljesen leállítanák a reaktorokat, de csökken a termelés, ami több megyében máris áramkimaradásokat eredményezett.
A vonatok és a repülők egy része nem közlekedik, de számos városban a tömegközlekedésben is fennakadások vannak. A nyomdai dolgozók sztrájkja miatt az országos napilapok nem jelentek meg, miközben az érdekvédők több településen utcai demonstrációkat és forgalomlassító akciókat tartanak.
A tiltakozások fő szervezőjének számító CGT szakszervezet vezetői továbbra is a munka törvénykönyve módosításának a visszavonását követelik. Az elmúlt napokban egyébként kiderült, hogy szemükben a vörös posztót elsősorban a szöveg második paragrafusa jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a munkaadók vállalati szintű megállapodásokat kössenek alkalmazottaikkal. Ezzel a lehetőséggel az érdekvédők szerint az a gond, hogy akkor is érvényesek lehetnek, ha azok a munkaidőt vagy a bérezést illetően hátrányosabb feltételeket tartalmaznak az ágazati megállapodásokhoz vagy akár a törvényi előírásokhoz képest.
A kormány és a munkaadók számára ez viszont a flexibilitást, az oly sokat hangoztatott hajlékonyságot jelenti, amely szerintük lehetővé tenné, hogy a cégek könnyebben alkalmazkodjanak a piaci kihívásokhoz. Baloldali közgazdászok egy része a módosítás kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az valójában Brüsszel utasítására történik, ebből a szempontból szerintük a francia kormánynak „idegen hatalom” írja elő, hogy mit kell tennie, ami egyértelműen mutatja, hogy az ország elveszítette szuverenitását.
Jacques Sapir neves, a baloldalhoz kötődő közgazdász ennél is tovább megy, hangsúlyozva, hogy mivel a közös uniós valuta, az euró miatt immár nem lehet a pénz leértékelésével kiigazításokat végrehajtani a gazdaságban, ezért az euró-övezethez tartozó kormányoknak csak egy lehetőségük maradt versenyképességük javítására, és ez nem más, mint a bérek, illetve a szociális vívmányok visszametszése.
Elemzők szerint a jelenlegi konfliktus tovább erősödhet, egyrészt azért, mert a kormánynak muszáj átvinnie a módosítást, ezt várja el tőle ugyanis a brüsszeli vezetés, tehát nem hátrálhat meg. Másrészt a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság 70 százaléka szerint a további feszültségeket elkerülendő, a kormánynak vissza kellene vonnia a vitatott törvényszöveget, sőt 60 százalékuk az állam-, illetve a kormányfőt teszi felelőssé a kialakult helyzet miatt. Márpedig ezek a vélekedések bátorító jelzést jelenthetnek a szakszervezetek számára a tiltakozások folytatásához.