Görögországnak újabb alkura van szüksége a hitelezőkkel a segélyek feltételéül szabott megszorítások miatt – miközben a migránsválság tovább terheli költségvetését.
Ha nem sikerül újabb megállapodást kötni a hitelezőkkel, akkor Athén képtelen lesz visszafizetni egy júliusban lejáró, 3,5 milliárd eurós tartozást.
Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza-kormány feje ezért csúcstalálkozót kért az európai illetékesektől, ám Donald Tusk, a kormányokat összefogó Európai Tanács feje ezt elutasította.
Tusk azt mondta, hogy az euro-övezet pénzügyminisztereinek jobban össze kell hangolnuk álláspontjukat, hogy „elkerüljük, hogy Görögországban ismét bizonytalanság üsse fel a fejét”.
Jerome Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tavaly megítélt 86 milliárd eurós mentőcsomag újabb részletének folyósításáról döntő tanácskozás vezetője lemondott egy csütörtökre tervezett megbeszélést, mivel nem sikerült megállapodni Athénnel a görögöktől követelt további megszorításokról.
Közben egyre jobban ürül a görög államkassza és egyre kevesebb a pénz a nyugdíjak és közalkalmazottak kifizetésére. Az egyik ok az, hogy késnek a remélt adóbevételek. Ciprasz ezt úgy próbálta menedzselni, hogy az állami cégeket megpróbálja rávenni, hogy a helyezzék letétbe pénzüket a nemzeti banknál.
Az EU és a Nemzetközi Valutaalap viszont azt akarja, hogy Athén 3 milliárd euro értékű rendkívüli megszorításokat léptessen életbe abban az esetben, ha a már amúgy is folyó takarékossági program nem hozza meg a kívánt eredményt. Ezt újabb parlamenti szavazással kellene szentesíteni. A görög kormány vonakodik és így elakadtak a hitelezőkkel folytatott tárgyalások..
A görög pénzügyminiszer megjegyezte: politikailag lehetetlen újabb megszorításokat átnyomni a görög parlamenten és azt javasolta, hogy ha a kormány nem tudja megvalósítani a tervezett megtakarításokat, akkor fűnyíró-elv szerűen nyirbálják meg az összes minisztérium költségvetését.
A hitelezők ezt elutasítják és azt hangoztatják: a reformokat célzottan kell végrehajtani, hogy azok ne fékezzék a gazdasági növekedést.
A patthelyzet miatt Ciprasz ahhoz a taktikához nyúlt, amit tavaly alkalmazott: azt kérte, hogy a többi pénzügyminiszterrel tárgyalhasson, remélve, hogy a politikusok engedékenyebbek lesznek, mint a technokrata pénzügyi hivatalnokok.
Ciprasz konfrontatív magatartása tavaly majdnem ahhoz vezetett, hogy Görögország kilépjen az eurozónából. Kommentátorok szerint most több a vesztenivalója, ezért nem fog eltáncolni a szakadék szélére.