"Nem a gének, az élet sokkjai okozzák a depressziót"

Infostart
2016. március 30. 06:06
Nem genetikai hibák, hanem az élet során elszenvedett traumák okozzák általában az elmebetegséget - állítja egy új amerikai tanulmány. Az elmélet azoknak a nézeteit erősíti, akik szerint nem a gyógyszeres kezelés, hanem a terápia jelenthet kiutat.

Az elmebetegségeket általában az élet megrázkódtatásai, például a gyerekkori bántalmazás és zaklatás vagy a munkahely elvesztése okozza - állítják amerikai kutatók. Közben túl sok pénzt költenek el a genetikai és biológiai okok kutatására - panaszolták fel brit pszichológusok.

A Translational Psychiatry magazinban kedden megjelent tanulmány szerint még a depressziósnak tenyésztett kísérleti patkányokat is sikerült "jobb kedvre deríteni" terápiával.

A kutatás reményt adhat azoknak a betegeknek, akik eddig azt hitték családi kórtörténetük miatt lettek depressziósak.

A tudósok két patkánycsoportot vizsgáltak, az egyiket szándékosan depresszióra hajlamosnak tenyésztették. Amikor sokkal kellemesebb környezetbe helyezték őket, látványosan javult az állapotuk.

"Egyfajta patkány-Disneylandbe tettük őket és pszichoterápiát kaptak" - mesélte Rédei Éva, a chicagoi Northwestern University professzora, aki a budapesti Semmelweis egyetemen írta PhD dolgozatát.

A patkányok két csoportját egy hónappal később egy vízzel teli tartályba helyezték. Az egészségesek megpróbáltak kijutni és a korábban a vízben csak lebegő, depressziós állatoknál is előjött az életösztön és kapálózva próbáltak menekülni.

"Nem mutattak elkeseredést" - jegyezte meg Rédei professzor. A kutatók ezek után az egészségesnek tenyésztett patkányokat helyezték rendszeresen stresszhelyzetbe, aminek nyomán depresszió alakult ki náluk és így nem próbáltak kimenekülni a vizes tartályból.

Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy jelentős mértékben a környezeti hatások okozzák az elmebetegségeket, többek között a depressziót.

Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor világszerte többszáz millió dollárt költöttek el az elmebetegségeket feltételezések szerint kiváltó gének kutatására és antidepresszáns gyógyszerek kifejlesztérére.

Peter Kinderman, a Liverpooli Egyetem Klinikai Pszichológia professzora a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, az ilyen kutatások elterelik a figyelmet arról, hogy az agy és a gének ugyan szerepet játszanak a depresszió kialakulásában, de nem túl nagyot.

"Amikor megugrik a munkanélküliség, akkor mérhetően nő az öngyilkosságok száma... ha valaki gyermekkori traumákat él át, akkor azok nagyon erős indikátorai annak, hogy valaki felnőttként pszichózis alakulhat ki nála".

Brit statisztikák szerint a felnőttek közel fele élete során átesik valamilyen mentális problémán és a háziorvosi vizitek egyharmada során mentális panaszok miatt kérnek segítséget a betegek. A szigetországban minden negyedik embernél állapítottak meg valamilyen elmezavart, leggyakrabban depressziót.

Mint a Telegraph című lap megjegyzi: a nyugati világban Nagy-Britannia hetedik azoknak az országoknak a sorában, ahol a legtöbb antidepresszánst írják fel. Négymillió brit szed ilyen tablettákat, kétszer annyian, mint egy évtizede.

Richard Bentall - szintén a Liverpooli Egytem professzora - "tragédiának" nevezte, hogy a Brit Orvosi Kutatótanács, leginkább genetikai és nem a környezeti faktorokat vizsgáló kutatásokra ad pénzt.