Sokakat meglepett Oroszország és Szaúd-Arábia olajalkuja. A két ország Szíriában közvetett háborút vív egymással, de úgy tűnik olajexportőrként hasonlóak az érdekeik.
Ezek az érdekek pedig arról szólnak, hogy a hiperolcsó olaj súlyos nyomást jelent állami költségvetéseikre. Tetézi nehézségeiket, hogy hosszú éveken át tartó embargók után Irán most tér vissza a nemzetközi kőolajpiacra és kezdi el árusítani saját készleteit.
A szaúdiak és az oroszok ebben a helyzetben ültek le tárgyalni Katarban, zárt ajtók mögött. A tanácskozáson Katar és a szintén súlyos válság sújtotta Venezuela küldöttsége is részt vett.
A Financial Times megjegyzi: komplikálja a jelenlegi termelési szint befagyasztásáról szóló alkut az a kitétel, hogy más, nagy olajexportőr országoknak is csatlakozniuk kell.
A kérdésben az összekötő szerepét játszó venezuelai olajipari miniszter, Eulogio del Pino, szerdán Teheránban próbálja meggyőzni Irán és Irak képviselőit arról, hogy ne fokozzák a kitermelést.
Teherán világossá tette, hogy "nem adja fel piaci részesedését".
Az orosz és szaúdi illetékesek közötti találkozó híre miatt egy időre 6 százalékkal megugrott, majd 4 százalékkal visszaesett az olaj ára.
A szaúdi-orosz alku értelmében a januári szinten fagyasztanák be az olajkitermelést.
Szaúd-Arábia és a többi Opec-tagállam eddig úgy próbálta védeni 40%-os piaci részesedését, hogy megpróbálta kiszorítani a rivális amerikai palagáz és a brazil mélytengeri kitermelőket.
Oroszország korábban azt mondta: nem tudja visszafogni az olajszállítást, annak ellenére, hogy gazdasága mélyrepülésbe kezdett az olajár összeomlása miatt. Alekszander Novak orosz energetikai miniszter azt ígérte, hogy a januári szinten tartják a kitermelést.
Ugyanakkor az Opecen belül többen úgy vélik, hogy Moszkva nem tartja majd be a szavát.