Évtizedeken át lehet majd érezni a menekült és migránsválság hatását, írja a 2015-ös globális demokrácia indexében egy brit kutatóintézet.
A londoni Economist Intelligence Unit szerint az Európai Unió tagállamai egyre több intézkedést hoznak meg nemzeti szinten és egyre inkább élni fognak azokkal a kivételekkel, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy saját döntéseket hozzanak.
A szerzők szerint a terrorizmus és a gazdasági bizonytalanság a világon különösen Európa országaiban kell aggodalmakat.
"Európában az a meglepő, hogy a legtöbb ország tiszta demokrácia, de épp itt stagnál vagy fejlődik vissza a demokrácia" - mondta Joan Huey a jelentés szerkesztője.
Az EIU szerint az, ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a kelet-európai tagállamok ellenkezése dacára rákényszerítette a tagállamokra a 160 ezer migráns és menekült elosztásáról szóló kvótát a populizmust erősíti.
Ez a jelenség nemcsak Kelet-Európában érezhető - jegyzik meg a szerzők. Franciaország például elvesztette a "tiszta demokrácia" besorolást a Nemzeti Front megerősödése miatt.
A jelentés négy kategóriára osztja az országokat: teljes és sérült demokráciákra, hibrid és tekintélyelvű rezsimekre. Ezekbe a kategóriákba egy sor paraméter, például a választási rendszer, a pluralizmus, a polgári szabadságjogok és a kormány működése alapján sorolják be az államokat.
Európában 2015-re 14-re esett a teljes demokráciák száma. Magyarországon a jelentés szerint rosszabb a demokrácia helyzete, mint például Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Németországban.
Nyugat-Európában Franciaország és Portugália kapott rosszabb besorolást, mint a többiek. A szerzők szerint az Euro-övezet válsága lazítja az uniós tagállamok közötti kapcsolatokat. Emellett bírálták az EU "gyenge gazdasági teljesítményét, a hagyományos politikai pártok és a választók közötti növekvő szakadékot, amelyet a populisták használnak ki."
Érdekes módon a Donald Trump által fémjelzett populizmus miatt az Egyesült Államok a 20. helyre csúszott a teljes demokráciák körében. Ha még egy helyet rontana, akkor a demokrácia terjesztését zászlajára tűző ország a "sérült demokráciák" között találná magát.
Az öt legtisztább demokrácia közül négy nem meglepő módon skandináv: Norvégia, Izland, Svédország és Dánia - utóbbit azonban megelőzi Új-Zéland.
Az öt leginkább sérült demokrácia pedig Guyana, Macedónia, Montenegró, Pápua-Új Guinea és Szenegál.