Az Európai Unió múlt héten Brüsszelben tartott csúcstalálkozójának menetét jól jellemezte az olasz kormányfő kijelentése, amelyben feltette a kérdést, hogy milyen alapon akarjuk meghosszabbítani az Oroszországgal szemben hozott szankciókat, ha nem tárgyalunk az ügyről?
Matteo Renzi úgy érkezett a tanácskozások színhelyére, hogy eltökélt szándéka volt az embargó kérdésének megvitatása. Erre azonban nem került sor Brüsszelben, mert az állam- és kormányfők szerint az ukrajnai békét szavatoló minszki megállapodásokban foglaltakat nem valósították meg, ezért automatikusan további fél évre érvényben maradnak a Moszkva ellen hozott szankciók.
Matteo Renzi ezzel kapcsolatban képmutatással vádolta Angela Merkelt, rámutatva arra, hogy a tervezett "Északi Áramlat" néven elhíresült gázvezeték megépítésével gondoskodik Németország energiaellátásáról, miközben más országokat az ukrán válság miatt hozott az Oroszországgal szemben foganatosított megtorló intézkedések támogatására kényszerít. A kancellár a csúcstalálkozón meghiúsította több kelet- és közép-európai tagállam, így Magyarország azon törekvését, hogy az Északi Áramlat nevű gázvezetéket nyilvánítsák összeegyeztethetetlennek az európai energia-ellátásra vonatkozó tervekkel.
Még az Európai Unió elnöke, a lengyel Donald Tusk, is úgy vélte, hogy a Szentpétervár melletti Vyborg és az északkelet-németországi Greifswald között építendő földgázvezeték cseppet sem járul Európa energiaellátásának több forrásból történő biztosításához. A bírálatokra a kancellár csak annyit mondott, hogy teljesen természetesnek tartja, ha nézetkülönbségek merülnek fel a tagállamok között. Utalt azonban arra is, hogy az olasz kormány által szorgalmazott Déli Áramlat nevű gázvezeték tervét az Európai Unió egyszer és mindenkorra elvetette.