Közeleg az olajexportőr országok szervezete, az Opec-kartell bécsi ülése, ahol ismét téma lesz a kitermelési kvóták ügye. A kérdés annál is sürgetőbb, mert tavaly óta látványosan leesett a kőolaj világpiaci ára.
Ez ugyan jó az autósoknak és a szállítóknak, de a világgazdaság más ágazatainak kárt okoz.
A nagy kérdés, hogy mit tesz Szaúd-Arábia, az Opec vezető tagállama. A sivatagi királyság tavaly sokkot okozott azzal, hogy a kitermelés szinten tartása mellett döntött és ezzel hátat fordított korábbi politikájának, amelynek célja az olaj világpiaci árának stabilizálása - és így egy kiszámíthatóbb gazdasági környezet fenntartása volt.
Azóta 115 dollárról 50-re esett a kőolaj hordonkénti ára. Úgy tűnik, a szaúdiak a nemzetközi nyomás ellenére nem visszakoznak és továbbra sem hajlandók visszafogni a kitermelést, hogy az árak így magasabbra kúszhassanak. Politikájukkal az a céljuk, hogy megtartsák piaci részesedésüket.
"Egyetlen dolgot kell tenni, hagyni, hogy a piac végezze a dolgát" - mondta Halid al-Falih, az állami olajcég, a Saudi Aramco vezetője, aki emellett országa egészségügyi minisztere is. Vezető illetékesek szintén arra utaló megjegyzéseket tettek a Financial Timesnak, hogy nem akarják mérsékelni a kínálatot.
Az alacsony árak miatt a világ nagy energiacégei többszáz milliós befektetéseket jegeltek és a helyzet az olajtól nagyban függő szaúdi államnak is kárt okoz, mivel jelentősen visszaestek a bevételei.
Az idén például masszív, a GDP 20 százalékával megegyező költségvetési hiánya van a királyságnak, ám hatalmas valutatartalékaik miatt a szaúdiak kezelni tudják a helyzetet.
Ugyanakkor megpróbálják visszafogni a kormánykiadásokat és például késleltetnek több nagyberuházást. Így csúszik a rijádi metró építése és a kiadáscsökkentés fékezi a magánszektor bővülését.
Szaúdi kormányilletékesek szerint viszont egy-két éven belül beigazolódik politikájuk. Azt jósolják, hogy a felpörgő globális gazdaság felhasználja a felhalmozott olajtartalékot, az árak megindulnak felfelé és elérik a 70-80 dolláros szintet.
Mindeközben a világ országai az év végi, nemzetközi éghajlati csúcsra készülnek. A párizsi tanácskozás előtt felmerült, hogy olyan átfogó emisszió-csökkentési egyezmény születhet, amelynek nyomán az emberiség nem használná fel a világ összes, még kiaknázatlan kőolaj- és földgáz-készletét.