12 tengeri mérföld - ez a távolság nem tűnik kicsinek, de a geopolitikában az. Ilyen messze volt az a rakétákkal felfegyverzett amerikai romboló, amely elhaladt a Dél-Kínai tengeren, a Kína által épített mesterséges szigetek közelében.
A 12 tengeri mérföld egyben a természetes szárazföldi képződmények körüli területi vizek határát is jelöli, tehát az amerikaiak nem hajóztak be a Kína által sajátnak nyilvánított övezetbe. A lépés mégis elég volt Peking számára ahhoz, hogy dühösen, provokációval vádolja meg az Egyesült Államokat.
Washington már korábban jelezte, hogy megerősíti a stratégiailag fontos, Dél-Kínai tengeren való szabad hajózás elvét. Ezen a tengeri övezeten halad át a világ tengeri olajszállításainak egyharmada és aggályok merültek fel, hogy Peking egyszer majd diktálni próbál és megpróbálja meghatározni, hogy ki haladhat át rajta.
A vita különösen elmérgesedett azután, hogy Peking eddigi zátonyokat is mesterséges szigetekké alakít át, ahol katonai posztokat hozhat létre.
Mivel a területet Amerika több szövetségese is részben magáénak tartja - például a Fülöp-szigetek - felmerül egy jövőbeli fegyveres összecsapás veszélye. Az utóbbi években több incidens is történt kínai, fülöp-szigeteki és vietnámi hajók között. A Fülöp-szigetek egy ENSZ-bíróság elé vitte az ügyet.
Kína azt állítja, hogy a mesterséges szigetek polgári célokat szolgálnak majd, az amerikaiak pedig azt, hogy eddig már jelentős, eddig a senki földjének számító területre jelentette be igényét Peking. Műhold felvételek szerint a szigeteken három kifutópályát is építenek.
Az amerikaiak láthatóan jelezni akarták Kínának, hogy nem nézik tétlenül a fokozatos területfoglalást, amire Peking különösen dühösen válaszolt, arra utalva, hogy az Egyesült Államok idegen hatalom, aminek nincs keresnivalója a térségben.
Lu Gang kínai külügyi szóvivő szerint az amerikai hadihajó, a USS Lassen "illegálisan hajózott be" a szigetek közeli vizekre és "nem kért engedélyt a kínai kormánytól". A nemzetközi jog szerint ugyanakkor bármely ország, szabadon hajózhat nemzetközi vizeken.
"Peking határozottan ellenzi, hogy bármely ország ürügyként használja fel a hajózást vagy az átrepülést arra, hogy megsértse Kína biztonsági érdekeit és nemzeti szuverenitását". Peking határozottan megvédi területét - közölte a szóvivő.
A kínai-amerikai szembenállás éles kontrasztban áll azzal, ahogy Washington egyik legközelebbi szövetségese, Nagy-Britannia viszonyul Pekinghez.
Hszi Csin-pin kínai elnök múlt heti, londoni állami látogatásán többmillárd dolláros üzleteket kötöttek, kevés volt a kritika és a felek annál inkább méltatták egymást, miközben úgy tűnt, Kína értékes európai partnerre talált Nagy-Britanniában.
Véget ért az időjárásunkat jelentősen felborító folyamat